A Koronavírus kardiológiai hatásai

Szerző: | 2020-10-30

A kardiológiai tünetek százaékos aránya

A 2019-es koronavírus-betegségséget, (COVID-19) járványt elsősorban a légúti megbetegedések széles spektruma jellemzi az enyhe   tünetektől  a halálos légzési elégtelenségig, de legtöbbször több egyéb szerv érintettsége is része a betegségnek.  

A kórházban kezelt betegek eddigi összesített adatai alapján a megbetegedettek legkevesebb 20-30%-ánál igazoltak szívizom károsodást laboratóriumi vagy egyéb diagnosztikus módszerekkel.  Kialakulásában a direkt vírus hatás, a megbetegedés következtében fellépő oxigén hiány, autoimmun gyulladás, vagy egyéb gyulladással, trombózissal / stresszel kapcsolatos mechanizmusok ismertek. 

A troponin szint emelkedése és a kiemenetel súlyossága

Azon betegek között, akiknél a szívizom károsodást a szívizom rostok összehúzódásáért felelős egyik fehérje, a troponin  jelentős emelkedése  kísérte, súlyosabb kimenetelűek voltak, jellemzően súlyos kamrai ritmuszavarokkal, és/ vagy  mechanikus  lélegeztetést  igénylő  légzési elégtelenséggel. 

Akiknél ezen troponin- szint emelkedést  nem észlelték, a betegség kedvezőbb kimenetelű volt, míg  abban az esetben is ha a korábbi kórelőzményében már kardiovaszkuláris megbetegedés szerepelt.

Szívkárododás prognózisai

Az akut szívkárosodás minden esetben rosszabb prognózissal jár:

  • nagyobb mechanikai lélegeztetési igény
  • magasabb halálozás
  • veseelégtelenség
  • anyagcsere rendellenesség
  • alvadási zavar

amelyek már önmagában is növelik a szívbetegségek kockázatát.

A szövődmények kezelése

A COVID19 betegség kezelésében a hagyományos, az új vagy még kísérleti stádiumban lévő módszerek / szerek is helyet kapnak. E téren az ígéretes szerekkel a kutatás, a klinikai vizsgálatok folyamatosak.

Mivel aktuális adatok nincsenek a hosszú távú COVID-19 okozta kardiovaszkuláris szövődményekről, azok gondozásában a más típusú szívizom károsodásnál ajánlott és előnyösen használt kezelést, gondozást tartjuk iránymutatónak. Így szükség esetén szív MR, szívizom biopszia, vagy szív ultrahang vizsgálat javasoltak. 

Összefoglalás

Összefoglalásként megállapítható, hogy még sok minden ismeretlen a COVID 19 fertőzéssel kapcsolatban, de minden nap újabb ismereteket szerzünk.

A szívkárosodások kimenetele függ az akut károsodás mechanizmusától, súlyosságától, a bevezetett terápiától, a hemodinamikai választól, a gazda szervezettől, a szervezet immunreakciójától.

Gyógyult szívizomgyulladásban, 2-es típusú ( oxigénhiányos állapotokban kialakuló ) szívizom infarktusban szenvedő betegek egyéb vizsgálatai alapján várható, hogy egyes betegeknél szubklinikai és esetleg nyilvánvaló kardiovaszkuláris rendellenességek lépnek fel.

A látszólag gyógyult betegeknél  továbbra is fennállhatnak a koszorúér-betegség, a pitvarfibrilláció vagy a kamrai ritmuszavarok  kockázata. 

Mivel a jelenlegi kezelési stratégiák elsősorban az akut ellátásra összpontosítanak, kevéssé ismert, hogy az akut ellátás során alkalmazott kezelés befolyásolja–e a jövőbeli kardiovaszkuláris következményeket.

Nem ismert a betegek optimális szűrése a COVID 19 gyógyulás után. Ezeket a betegeket nyomon kell követni a COVID-19 szívizomkárosodás hosszú távú prognosztikai hatásának figyelemmel kísérése és értékelése céljából.