Mindannyian átéltük már a feledékenység jelenségét: nem emlékszünk, hova tettük a kulcsokat, miért jöttünk be a szobába, vagy nem jut eszünkbe egy adott tárgy neve. Ez többnyire az életkorhoz kapcsolódó gondolkodási készségek változását tükrözi. „Az agy funkcióját tekintve minden területen hanyatlást tapasztalunk” – mondja, Dr. Joel Salinas, a Harvardhoz tartozó Massachusetts General Hospital, viselkedési neurológiára és neuropatológiára specializálódott munkatársa.

Hogyan működik a memória

A memóriához három folyamat kapcsolódik: kódolás, felvétel és visszanyerés. Az agy új információkat kap és kódol (befogad), ezután feljegyezi (tárolja), végül visszanyeri, amikor szüksége van rá. Az agy több területe vesz részt ebben a folyamatban. Például, a nagyagykéreg – az agy nagy külső rétege – amely átveszi az új információkat a tudatunkból. Az amigdala felcímkézi a tárolásra érdemes információkat. A hippocampus (agyvelőkampó) pedig tárolja az adatokat (emlékeket). Később a homloklebenyek segítik az információk tudatos lehívását, visszanyerését.

Az öregedő memória

kardiológia, rizikófaktorokSokan észlelik a memória változását az 50-es életévek elején. Ekkor kezdődnek az életkorral összefüggő kémiai és szerkezeti változások az agy memóriafolyamatához kapcsolódó különböző részein. Ezek a változások lelassíthatják a folyamat sebességét, megnehezítve az ismerős szavak, vagy nevek felidézését.

Más tényezők is szerepet játszhatnak. Például gyógyszerek mellékhatásai is befolyásolhatják a memóriát. A szorongás elleni gyógyszernek, illetve a nyugtatóknak is lehet olyan mellékhatása, hogy csökken az agy ébersége és lassul az agyműködés. Ugyanakkor kihívást is jelent az agynak, az információ alapvető kódolásában, felvételében, és a hozzáférésben.

Dr. Salinas szerint, ha figyelembe vesszük ezeket a problémákat, javulást érhetünk el a memóriánk működésében..

Memória trükkök

Az alábbi stratégiák segíthetnek abban, hogy minél jobban kihasználjuk a memóriánkat:

  1. Hangosan ismételjük, amit hallunk: egy nevet, egy címet vagy egy új gondolatot. Az ismétlés növeli annak valószínűségét, hogy rögzítjük az információt és később képesek leszünk azt lehívni. Minden ismétléssel az agyunknak újabb lehetőséget adunk az információ kódolására.
  2. Írjuk jegyzetet a felhívandókról, az elintézendőkről, találkozókról. Sokkal jobbak vagyunk a felismerésben, mint az emlékezésben. A jegyzet olvasása kapaszkodókat ad, emlékeztet a szükséges információra, amit éppen keresünk.
  3. Társítsuk a régi és új információkat. Kapcsoljuk egy személy keresztnevét valami ismerős fogalomhoz. Például, ha egy személy keresztneve Virág, képzeljünk el egy virágot a személyhez. Vagy képzeljünk egy történetet a bevásárló listához. „Az agyunk jó a sorrendek kialakításában és a dolgok történetbe helyezése is segít. Minél viccesebb a történet, annál könnyebben memorizálható.
  4. Daraboljuk az információt. Például egy hosszú számot úgy tároljunk, mint egy telefonszámot. „Nehéz hosszú számot tárolni ugyanakkor a működő memória könnyebben tárol biteket. Ha egy esküvői beszédet próbálunk memorizálni, egyszerre csak egy mondatra, vagy egy gondolatra fókuszáljunk ne az egész beszédre egyben.”

Amikor a trükkök nem segítenek

Az időnként előforduló kisebb feledékenység normálisnak tekinthető. Már nem tekinthető normális jelenségnek azonban, ha a memóriaváltozás zavarja a napi tevékenységünket. Dr. Salinas javasolja, konzultálunk az orvosunkkal, ha több hibát követünk el munkánkban, mint általában. Vagy ha már nehézségbe ütközik befizetni a számlákat, befejezni egy feladatot, megfőzni valamit, megírni egy e-mailt, esetleg problémát jelent a házimunkát elvégezni. De ne essünk pánikba! „Gyakrabban vagy ritkábban, van egy időszakos, vagy visszafordíthatatlan oka annak, ha memóriánk megbotlik kissé. Ha figyelmet fordítunk rá, visszatérhet a szokásos emlékezőképességünk.”

——————————————————————————————-

Mit tehetünk a feledékenység ellen?

Összpontosítsunk az erősségekre!

Először is azt tehetjük, hogy használjuk a memóriánkat. Emlékezőképességünk ugyanis nem minden területen mutat visszafejlődést az idő előrehaladtával. Fontos tudnunk, hogy a legtöbb problémát kompenzálhatjuk azzal, hogy memóriánk erősebb oldalait használjuk, melyek személyről személyre különbözőek. Van, aki kiválóan emlékszik a nevekre. Mások apró részletekre emlékeznek jobban. Nem várhatjuk azt, hogy mindenre egyformán jól emlékezzünk.

Ismerjük meg a felejtés főbb okait!

Kutatások szerint számos oka lehet annak, hogy miért felejtünk el dolgokat. Ha például fáradtak, kimerültek, lehangoltak vagyunk, jóval nehezebben tudjuk előhívni emlékezetünkből a szükséges információkat. Megint máskor egyszerűen csak azért felejtünk el valamit, mert valami más elterelte a figyelmünket, vagy a reggeli rohanásban nem gondoltuk át kellőképpen teendőinket.

Figyelem, fegyelem

Ha nem figyelünk oda kellőképpen arra, amit teszünk, nem valószínű, hogy megragad bennünk bármi információ is. Gondoljunk csak a reggeli rohanásra! Hányszor előfordult már, hogy elfelejtettünk valamit. Inkább lassítsunk le, szedjük össze gondolatainkat! Vegyük sorra, mit kell tennünk, mielőtt elhagyjuk a lakást! Villany, gáz, kulcs, pénztárca fontos, hogy figyeljünk, koncentráljunk arra, amit teszünk! Ez segít az automatizmusokat tudatos cselekvésekké változtatni, aminek következtében később emlékezni is fogunk ezekre a pillanatokra.

Dr. Seidner Judit

belgyógyász, kardiológus