Összegyűjtöttük a legfontosabb és legizgalmasabb tudnivalókat a szívbetegségekről. Meglepő tények és fontos adatok következnek!

 

  • szívbetegségA szívbetegség mind a nők, mind a férfiak esetében vezető számú halálok a világ több országában, így Magyarországon is.
  • A szívbetegség gyűjtőfogalom, magában foglalja a koszorúsér betegséget, szívrohamot, szívmegállást, pangásos szívelégtelenséget, veleszületett és szerzett szívizom és billentyűbetegségeket.
  • A szívbetegség leggyakoribb oka a koszorúsér-betegség (CAD), amely a szív vérellátását biztosító koszorúsér elzáródása, vagy összeszűkülése következtében alakul ki.
  • Azon személy esetében, akinek akár a legközelebbi rokoni körében (szülő, testvér), akár távolabbi rokonai körében 60 éves kor előtt következett be szívbetegség, tízszeresére növeli a korai életévekben a szívbetegség valószínűségét.
  • A múmiák CT vizsgálata feltárta, az ókori Egyiptomban meglepően gyakori volt a szívbetegség, amiből arra lehet következtetni, hogy a szívbetegség kialakulásához nem csak a modern szokások, mint dohányzás, gyorsételek, inaktív életvitel járulnak hozzá.
  • Egy dán tanulmány szerint, mind a férfiak, mind a nők esetében, ha a comb kerülete kisebb, mint 60 cm, nagyobb a szívbetegség kialakulásának kockázata.
  • Mindössze négy-hat perc telik el szívmegállás után az agyhalál, majd a teljes halál bekövetkeztéig. A túlélési ráta kórházon kívül kevesebb min 1-2%.
  • A kutatók megállapítása szerint a sokáig ébren maradók hajalmosabbak a szívbetegségre, még akkor is, ha nyolc órát alszanak. Továbbá, egy másik tanulmány szerint az öt órát alvó nők esetében 39 %-kal nagyobb a szívbetegség kialakulásának valószínűsége, mint a nyolc órát alvó nők esetében.
  • A szívrohamok és a hirtelen szívmegállások különböző események. A szívroham (szívinfarktus) szív vérellátásának leállása és a szívizom elhalásának következménye. Hirtelen szívmegállás esetén a szív elektromos problémája miatt hirtelen leáll a szív pumpa funkciója.
  • Az egyedül élők esetében kétszer nagyobb a valószínűsége szívroham, vagy hirtelen szívmegállás bekövetkeztének, mint azoknál, akik partnerrel, vagy szobatárssal laknak együtt.
  • A nevetés ellazítja és tágítja az ereket, ami védelmet jelent a szív számára.
  • A negatív emóciók és a depresszió a szívroham és a stroke kockázati tényezői. Viszont, a boldogabb embereknél kisebb a szívbetegség kialakulásának kockázata.
  • Az életkor a szívbetegség kialakulásának legjelentősebb kockázati tényezője, ezt követi a nem, a családi kórtörténet és kapcsolódó etnikai háttér, a dohányzás, elhízás, mozgáshiány, magas vérnyomás, cukorbetegség, és a magas koleszterin szint.
  • A menopauza után a nők a szívbetegség magasabb kockázatával néznek szembe, az ösztrogéntermelés csökkenése következtében.
  • Egy Wales-i statisztikai tanulmány szerint, heti legalább három orgazmus felére csökkentheti a férfiak koszorúsér betegségben történő elhalálozását.
  • A nők szívrohamának kétharmada olyan esetekben következik be, amikor korábban nem fordult elő mellkasi fájdalom.
  • A gyerekek szerzett szívbetegségének két fő oka a Kawasaki betegség és az akut reumás láz.
  • Nagyobb valószínűséggel kapnak az emberek szívrohamot hétfő reggel, mint a hét bármely másik napján.
  • Az orvosok a reggeli időszakot „bűvös óráknak” nevezik a szívrohamok szempontjából, mert a legtöbb embert reggel éri a szívroham. Reggel a legmagasabb a stressz hormonok, mint pl. a kortizon szintje. Továbbá a vér sűrűbb, és emiatt a pumpálása is nehezebb, mert a szervezet gyakorlatilag dehidrált.
  • Egy bőséges, sok húst és szénhidrátot tartalmazó vacsora szűkíti az ereket, növelve a vérrög keletkezésének kockázatát.
  • A magas vérnyomás, vagy normálisnál nagyobb nyomás az erekben emeli a koszorúsér-betegség (atherosclerosis) kockázatát. A magas vérnyomás általában tünetmentes továbbá, nem csak a szívet, de a vesét és az agyat is károsítja.
  • A cukorbetegek, idősebbek és a nők esetében szívroham bekövetkeztekor többnyire nem mutatkozik a klasszikus mellkasi fájdalom. Ők inkább légzési nehézséget, hányingert, hátfájdalmat és/vagy állkapocs fájdalmat élnek át.
  • Az alacsony szájhigiéniával élőknél nagyobb a valószínűsége az atherosclerosisnak (vérrög az erekben), mert a fogínyen és a fogakon megtelepedett baktériumok bejutása a véráramba elősegítheti a vérrögképződést.
  • A transzplantált szív mintegy 100-110-et ver percentként (a normális pulzusszám 70/perc). Továbbá, transzplantált szív mellett a pulzusszám nem emelkedik gyorsan fizikai terheléskor.
  • A szívátültetésen átesettek csaknem felénél koszorúsér betegség (atherosclerosis) alakul ki. Sok beteg nincs tudatában a betegségnek, mert a szívbe vezető idegeket a transzplantáció során elvágták; következésképpen, a transzplantált betegeknek az új szívben nincs fájdalomérzete.
  • A kutatások szerint a szívrohamok 25%-a észrevétlen marad és csak később, egy rutin EKG során derül ki.
  • Világszerte a női elhalálozás egyharmada (8,6 millió) szívbetegség miatt következik be.
  • A több mint 20 országban végzett tanulmányok azt mutatják, hogy a mérsékelten ivóknál 20-40%-kal kevesebb esetben fordul elő szívbetegség, mint az egyáltalán nem ívók esetében.
  • A dohányzó nők a 19 évvel korábban néznek szembe a szívroham kockázatával, mint a nemdohányzó nők.
  • Bár a szívelégtelenség érintheti az egyik, vagy mindkét szívfelet ( jobb és bal szívfél), általában először a szív bal felét érinti.
  • A szívbetegségben meghalt emberek mintegy 30%-a dohányos volt.
  • A passzív dohányzás 25%-kal növeli a koszorúsér betegség kockázatát. A nem-dohányzók esetében több mint 70%-kal magasabb a stroke kockázata, amennyiben dohányzó személlyel élnek együtt. Még egy rövid idejű dohányfüstnek kitettség is előidézhet szívrohamot.
  • A pikkelysömörrel társuló bőrgyulladás fennállása esetén gyakrabban fordul elő szívinfarktus vagy szívroham.
  • A szív számára egészséges ételek, a lazac, darált lenmag, zabkása, fekete vagy közönséges paszulybab, mandula, diófélék, vörösbor, tonhal, barnarizs, fekete áfonya.