02G60888A Heart Rhythm című folyóiratban megjelent új kutatási eredmények szerint a munkaterveink és a napi stresszhatások eltolódása és változásai miatt a szívmegállás, stroke, infarktus előfordulása már nem a hajnali kora reggeli órákban a leggyakoribb, ahogy az az eddigi adatokból ismert volt, hanem a nap bármely szakában ugyanolyan gyakorisággal fordulhat elő.

A jelenségnek egyik lehetséges magyarázata, hogy reggel zúdul az emberek többségére a nagy terhet jelentő egész napi tevékenységek listája, amely megterheli a szív- és érrendszert.

Már a felkeléskor önmagában felszabadulnak bizonyos hormonok (pl. kortizol) melynek fokozott aktivitása növeli a vérnyomást, a pulzusszámot, a vércukorszintet, ugyanakkor szűkíti a véredényeket, és fokozza a szív pumpa-funkcióját.

stressz-kezeles-szivproblema-megelozesA modern élet új terhelései – például a kommunikáció új formái: az okostelefonok, és azok alkalmazásai, az online média – befolyásolhatják a

napi stresszhatásokat.

Vajon mindez hatással lehet egyes kardiovaszkuláris események előfordulására a napszak tekintetében? Az új kutatás eredményei ezt sugallják.

 

Fókusz a hirtelen szívmegállásra

A los angeles-i Cedars-Sinai Medical Center kutatói Dr. Sumeet Chugh, orvos professzor vezetésével azért indították a vizsgálatot, hogy kiderítsék, mikorra tehető a szívmegállás csúcsideje a nap folyamán.

Dr. Chugh és kutatótársai szerint – a közhiedelemmel ellentétben – a hirtelen szívmegállás nagyon különbözik a szívrohamtól. A hirtelen szívmegállás ugyanis – orvosi segítség nélkül – perceken belüli halálos kimenetelű lehet. A tanulmány szerzői szerint a kardiovaszkuláris halálozások körülbelül felét az Egyesült Államokban a hirtelen szívmegállás okozza.

 

A stressz fontos faktor

Dr. Chugh és csapata az Oregon Sudden Unexpected Death Study 2002-től kezdődően rendelkezésre álló adatait követte.

strokeAz elemzéshez a sürgősségi orvosi jelentéseket követték. Hirtelen szívhalált 1535 felnőttnél dokumentáltak. Ezen halálesetek – jegyzi meg a szerző – csak 13,9 százalékban fordultak elő éjjel 12 óra és reggel 6 óra között.

“”Bár valószínűleg többféleképpen magyarázhatjuk, hogy miért történik több szívmegállás a korábban azonosított csúcsidőn kívül, az utóbbi időkben tapasztalt megnövekedett pszichés stressz valószínűleg fontos tényező.” – állítja Dr. Chugh. „A következő lépésünk, hogy pontosan meghatározzuk a változás mögött meghúzódó egyéb okokat, és ennek eredményeképpen azonosítsuk a közegészségügyi következményeket.”

_______________________________________________

Mint azt néhány ismert sportolónk tragédiája is mutatja, a hirtelen szívhalál tünetek nélkül a (legalábbis látszólag) legegészségesebb fiatalokra is lesújthat, öröklött keringési rendellenességek, fel nem ismert szívproblémák miatt. Azonban ennél gyakrabban ér utol középkorú vagy annál idősebb embereket, akiknél jelentkeztek már a koszorúér-betegség egyes tünetei.

Épp ezért nagyon fontos, hogyha valaki azt tapasztalja, hogy egy ideje fáradékonyabb, olykor nehezen jut levegőhöz, a teljesítménye csökken, időnként fájdalmakat érez a szegycsontja tájékán, akkor mielőbb forduljon orvoshoz, vizsgáltassa ki azokat. Tünetek jelentkezése nélkül is veszélyeztetettnek számítanak mindazok, akik már átestek szívrohamon vagy egyéb szívbetegséget diagnosztizáltak náluk, és azok is, akiknek már volt korábban defibrillátor alkalmazására szüksége, vagy akiknek közeli hozzátartozója hirtelen szívhalálnak esett áldozatául.

Dr. Seidner Judit

kardiológus, szakorvos