szívbetegség rizikófaktorai

1. Merevedési zavar

Egy nemzetközi kutatócsoport kimutatta, hogy a merevedési zavar és a kardiovaszkuláris betegségek egyidejű megjelenése a kedvezőtlen kimenetelű érrendszeri megbetegedések és az ebből adódó elhalálozás előrejelzője lehet. A tanulmány szerint azok, akik kardiovaszkuláris megbetegedése merevedési zavarral is társult, 1,6-szor nagyobb valószínűséggel éltek át szívrohamot vagy agyvérzést, kerültek kórházba szívbetegség miatt, vagy hunytak el valamilyen szívbetegségben.

Mindenkinek, aki merevedési zavarral fordul orvoshoz, teljes kardiovaszkuláris kivizsgálásban is kell részesülnie. A vizsgálat nem korlátozódhat kizárólag a koszorúerekre; ki kell terjeszteni a beteg lábaira és az agyra is. A merevedési zavar tulajdonképpen ugyanolyan jelenség a pénisz kisméretű ereiben, mint ami a szív vagy agyi erekben az infarktust megelőző állapotban alakul ki.

2. Légzéskimaradás alvás közben, vagy alvási apnoe

Az apnoéban szenvedők az éjszakai alvás során gyakran néhány másodperctől rövid percekig tartó légzéskimaradást élnek át. Ennek hatására a vér oxigéntartalma csökken, és az illető felriad az alvásból, anélkül, hogy kipihente volna magát. Az apnoé különösen nagy kockázatot jelent a kardiovaszkuláris betegségben szenvedők esetében.

A kutatók 19, túlsúlyos, apnoéban és stabil koszorúsér betegségben szenvedő beteget vizsgáltak háromdimenziós ultrahang érszkennerrel. Vizsgálatukkal igazolták, hogy az apnoes epizódok gyakorisága összefügg az érben található lerakódások (plaque-ok) méretével, azaz: minél több a légzéskimaradás, annál több az érpályán belül kialakult plaque-ok száma. Sok orvos megoldásként folyamatos pozitív légúti nyomást biztosító eszközt javasol. Ezek a berendezések az ágy mellett elhelyezve folyamatosan szállítják a nagy nyomású levegőt az orron vagy az arcon lévő maszkhoz, biztosítva a légút nyitottságát.

3. Depresszió

A depresszió és a szívbetegség közötti szoros összefüggés már régóta jól ismert. A negatív emocionális állapot a hormonális változások kaszkádjával a szervezetre intenzív hatást gyakorol. A depresszió olyan következményekkel járhat, mint a megemelkedett nyugalmi pulzusszám, az idegrendszer pulzusszabályozó szintjének csökkenése (gyengült vagus tónus), emelkedett noradrenalin szint).

Rontja a helyzetet, miszerint az aggódó, haragos, frusztrált, szomorú, magányos, vagy depressziós emberek gyakrabban vesznek fel olyan, egészségre ártalmas szokásokat az érzelmi egyensúly elérése érdekében, mint a dohányzás, túl sok evés, fizikai mozgás kerülése, drog- és alkoholfogyasztás.

4. Irritábilis bél szindróma.

A puffadáshoz, hasüregi fájdalomhoz, bélkitüremkedéshez, gyulladásos bérbetegséghez, vastagbélrákhoz és más vastagbélbetegséghez társuló gyulladás károsíthatja a test többi szervét, beleértve a szívet is. Az irritábilis bél szindrómában szenvedő betegnek ajánlott tornagyakorlatokat végeznie, sok vizet innia és rostban gazdag ételeket fogyasztania. Bölcs dolog kerülni az édességeket, mert a cukor táplálja a bélben lévő kórokozó baktériumokat. Ezek helyett a „jó” baktériumokat, avagy probiotikumokat kell támogatni, amelyek nagy szerepet játszanak a megfelelő immunrendszer és bélműködés fenntartásában. Egy módja a probiotikus közeg fenntartásának az erjesztett ételek fogyasztása – mint szójakrém, szójabab, kefir, sima joghurt és savanyú káposzta – 3-4 alkalommal hetente.

5. Vitális kimerültség.

Vitális kimerültségről akkor beszélünk, ha a stresszes állapot a kimerültség fokát éri el. Jellemző az állapotra az energia hiánya, emelkedett ingerlékenység, a túlterheltség érzete, levertség, vagy kudarcérzet és a kardiovaszkuláris betegségek megnövekedett kockázata. Tulajdonképpen azt az állapotot írja le, amikor az immunrendszer túlterhelése túlságosan sokszor fordult elő, vagyisalig épülne fel, már újra le is merül”. Ha az immunrendszer lemerül, feltehetően a szívnek is keményebben kell „harcolnia”. A vitális kimerültség esetén fokozódik  a vér alvadékonysága  is, ami trombózishoz, szívrohamhoz, vagy agyi érkatasztrófához vezethet.