A Koronavírus kardiológiai hatásai

A Koronavírus kardiológiai hatásai

A kardiológiai tünetek százaékos aránya

A 2019-es koronavírus-betegségséget, (COVID-19) járványt elsősorban a légúti megbetegedések széles spektruma jellemzi az enyhe   tünetektől  a halálos légzési elégtelenségig, de legtöbbször több egyéb szerv érintettsége is része a betegségnek.  

A kórházban kezelt betegek eddigi összesített adatai alapján a megbetegedettek legkevesebb 20-30%-ánál igazoltak szívizom károsodást laboratóriumi vagy egyéb diagnosztikus módszerekkel.  Kialakulásában a direkt vírus hatás, a megbetegedés következtében fellépő oxigén hiány, autoimmun gyulladás, vagy egyéb gyulladással, trombózissal / stresszel kapcsolatos mechanizmusok ismertek. 

A troponin szint emelkedése és a kiemenetel súlyossága

Azon betegek között, akiknél a szívizom károsodást a szívizom rostok összehúzódásáért felelős egyik fehérje, a troponin  jelentős emelkedése  kísérte, súlyosabb kimenetelűek voltak, jellemzően súlyos kamrai ritmuszavarokkal, és/ vagy  mechanikus  lélegeztetést  igénylő  légzési elégtelenséggel. 

Akiknél ezen troponin- szint emelkedést  nem észlelték, a betegség kedvezőbb kimenetelű volt, míg  abban az esetben is ha a korábbi kórelőzményében már kardiovaszkuláris megbetegedés szerepelt.

Szívkárododás prognózisai

Az akut szívkárosodás minden esetben rosszabb prognózissal jár:

  • nagyobb mechanikai lélegeztetési igény
  • magasabb halálozás
  • veseelégtelenség
  • anyagcsere rendellenesség
  • alvadási zavar

amelyek már önmagában is növelik a szívbetegségek kockázatát.

A szövődmények kezelése

A COVID19 betegség kezelésében a hagyományos, az új vagy még kísérleti stádiumban lévő módszerek / szerek is helyet kapnak. E téren az ígéretes szerekkel a kutatás, a klinikai vizsgálatok folyamatosak.

Mivel aktuális adatok nincsenek a hosszú távú COVID-19 okozta kardiovaszkuláris szövődményekről, azok gondozásában a más típusú szívizom károsodásnál ajánlott és előnyösen használt kezelést, gondozást tartjuk iránymutatónak. Így szükség esetén szív MR, szívizom biopszia, vagy szív ultrahang vizsgálat javasoltak. 

Összefoglalás

Összefoglalásként megállapítható, hogy még sok minden ismeretlen a COVID 19 fertőzéssel kapcsolatban, de minden nap újabb ismereteket szerzünk.

A szívkárosodások kimenetele függ az akut károsodás mechanizmusától, súlyosságától, a bevezetett terápiától, a hemodinamikai választól, a gazda szervezettől, a szervezet immunreakciójától.

Gyógyult szívizomgyulladásban, 2-es típusú ( oxigénhiányos állapotokban kialakuló ) szívizom infarktusban szenvedő betegek egyéb vizsgálatai alapján várható, hogy egyes betegeknél szubklinikai és esetleg nyilvánvaló kardiovaszkuláris rendellenességek lépnek fel.

A látszólag gyógyult betegeknél  továbbra is fennállhatnak a koszorúér-betegség, a pitvarfibrilláció vagy a kamrai ritmuszavarok  kockázata. 

Mivel a jelenlegi kezelési stratégiák elsősorban az akut ellátásra összpontosítanak, kevéssé ismert, hogy az akut ellátás során alkalmazott kezelés befolyásolja–e a jövőbeli kardiovaszkuláris következményeket.

Nem ismert a betegek optimális szűrése a COVID 19 gyógyulás után. Ezeket a betegeket nyomon kell követni a COVID-19 szívizomkárosodás hosszú távú prognosztikai hatásának figyelemmel kísérése és értékelése céljából.

Az egyensúlyzavar kiváltó okai

Az egyensúlyzavar kiváltó okai

Az egyensúlyzavar hátterében számos, különböző ok állhat, mint például a kiszáradás, bizonyos gyógyszerek mellékhatása, hirtelen vérnyomásesés, alacsony vércukorszint, szívbetegség vagy akár stroke.

Legyen óvatos!

Az egyensúlyzavar, megszédülés vagy kisebb ájulás az idősebbek gyakori panasza. Bár ezeknek a tüneteknek a kiváltó oka általában nem tekinthető életveszélyesnek, mégis óvatosnak kell lennünk.

Ne hanyagoljuk ezt el. Még akkor sem, ha az egyensúlyzavarnak nincs súlyos kiváltó oka, egy elesés komoly sérülést okozhat. És legrosszabb esetben az ok maga is lehet életveszélyes”, mondja Dr. Shamai Grossman a Harvard Medical School sürgősségi részlegének professzora.

Egyensúlyzavar esetén igyunk egy pohár vizet, vagy narancslevet és feküdjünk le. Ha a tünetek 15 percnél tovább tartanak, kérjünk sürgősen orvosi segítséget. Akkor is forduljunk orvoshoz, ha a tünetek rövid ideig tartanak és a kiváltó ok is ismert.

A következőkben ismertetjük az egyensúlyzavar leggyakoribb okait, valamint a megszüntetésére általánosan alkalmazandó lépéseket.

Kiszáradás

Kiszáradhatunk és túlhevülhetünk, ha nem eszünk, vagy iszunk eleget, és akár betegség következtében is. Nem megfelelő mennyiségű folyadékbevitel hatásaként a szervezetünkben keringő vér mennyisége csökken, ezzel csökkentve a vérnyomást és az agyi vérellátást. Következményként egyensúlyzavar, illetve szédülés következik be. „Egy pohár víz talán elég ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat, de ha nem ettünk vagy ittunk napok óta eleget, olyankor több szükséges a szervezet hidratálásához. Adott esetben akár intravénás folyadékinfúzióra is szükség lehet. Az orvos hatásköre eldönteni, kell-e kapnunk elektrolitokat.

Gyógyszer mellékhatások

Néha a gyógyszerek egyensúlyzavart okoznak, különösen a vérnyomáscsökkentők, vagy a vizelethajtók. Ha jól hatnak, jelentősen csökkentik a vérnyomást, és egyensúlyzavart válthatnak ki. A megoldás egyszerű, mindössze változtatni kell az adagoláson, vagy más gyógyszert kell kipróbálni.

Hirtelen vérnyomásesés

Az autonóm idegrendszer szabályozza a vérnyomásváltozást, ha felállunk. Amint korosodunk, a rendszer romolhat, átmeneti vérnyomásesést kiváltva álló testhelyzetben – ezt hívja a szaknyelv ortosztatikus alacsony vérnyomásnak –, ami egyensúlyzavart idéz elő. Ez hosszú távú probléma lehet, de a kezelésére léteznek gyógyszerek, ezért tehát orvoshoz kell fordulnunk.

Alacsony vércukorszint

Amikor a vércukorszintünk túl alacsony, a szervezet minden rendszere a lehető legkevesebb energiát fogyasztja, beleértve az agyat, ami által egyensúlyzavar és zavarodottság alakul ki. Lehet inni egy pohár gyümölcslevet a tünetek enyhítésre, de a legjobb megnézetni a vércukorszintet, különösen akkor, ha több glukózt (cukrot) kell kapnunk intravénásan.

Szívroham és stroke

A legsúlyosabb eset, ha az egyensúlyzavar a szívroham vagy a stroke tünete. A szívroham egyensúlyzavarral társuló gyakori tünetei a mellkasi fájdalom, nehézlégzés, hányinger, kar- és hátfájdalom, vagy állfájdalom. A stroke jelei a hirtelen fejfájás, zsibbadás, gyengeség, látási zavarok, járási nehézség, összefolyó beszéd. De idősebb egyéneknél a nem múló egyensúlyzavar lehet a szívroham, vagy a stroke egyetlen tünete is akár. Ebben az esetben minden másodperc számít, tehát sürgősségi ellátás szükséges.

Szédülés: Mi a különbség?

„Egyensúlyzavara van, vagy szédül? ”Kérdezheti az orvos. Jóllehet, gyakran nehéz különbséget tenni, de nagy jelentősége van válaszunknak a további diagnózist illetően. Az egyensúlyzavar nem ugyanaz, mint a szédülés, más néven vertigo, ami azt az érzetet kelti, hogy forog velünk a világ.

A szédülés általános kiváltó okai a gyógyszerek mellékhatása, fertőzések vagy más rendellenesség a belső fülben, tumorok, hátsó agyi stroke, az egyensúly és hallás fontos idegét megtámadó Méniére betegség, jóindulatú rohamokban fellépő helyzeti vertigo, amikor a belső fülben lévő pici kristályok kimozdulnak és körben mozognak a belső fülcsatornában, valamint a Parkinson betegség.

Az alapbetegség kezelése megszüntetheti a szédülést. De a szédülés elleni csatákat meg kell vívnunk.

“A szédülés eleséshez, és ez által sérüléshez vezethet. Tehát valós probléma, különösen idősek esetében, de megelőzhető.”

Az egyensúly-érzékelő rendszer betegsége által okozott szédülés típusát tekintve lehet forgó vagy ingadozó jellegű, illetve kelthet olyan érzést, mintha gyors liftben utaznánk. 

Az okok sokfélesége miatt a szédülésben szenvedők minél előbb menjenek orvosi vizsgálatra, hogy a háttérben meghúzódó okok feltárását és kezelését megkezdhessék.

11 koleszterincsökkentő étel

11 koleszterincsökkentő étel

A magas koleszterinszint csökkenthető

Nagyon könnyű az étkezéssel aggasztóan magas szintre emelni a koleszterinszintet. A folyamat azonban, szintén étkezéssel, visszafordítható – koleszterincsökkentő étkekkel, és a véráramban lebegő zsírok armadájának csökkentésével.

Ennek megvalósítása kétágú stratégiát igényel. Fogyasszunk olyan ételeket, amelyek csökkentik a vérrög kialakulását elősegítő LDL-t, vagyis a rossz koleszterint hordozó részecskéket, ugyanakkor csökkentsük az LDL-t növelő ételek fogyasztását

 

Éljünk a jóval

A különböző ételek különböző módon csökkentik a koleszterint. Néhány közülük oldható rostokat szállít, melyek megkötik a koleszterint, megelőzik annak az emésztőrendszerbe kerülését, egyúttal kivonva azt a szervezetből mielőtt a véráramba jutna. Néhány étel többszörösen telítetlen zsírokat tartalmaz, amelyek közvetlenül csökkentik az LDL-t, míg néhány étel növényi sterolt és stanolt, amelyek meggátolják a koleszterin felszívódását a szervezetben.

Éljünk a jóval

1. Zab

Könnyen megtehető kezdő lépés a koleszterincsökkentés érdekében egy tál zabkása, vagy zabpehely fogyasztása reggelire. Ez 1-2 gramm oldható rostról gondoskodik. Tegyünk hozzá banánt vagy epret, így még hozzáadódik fél gramm. Az étkezési irányelvek napi 20-30 gramm rostot javasolnak, melyből legalább 5-10 grammnak oldható rostnak kell lennie.

2. Árpa vagy más teljes kiőrlésű magvak

Csakúgy, mint a zab és a zabkorpa, az árpa és más teljes kiőrlésű magvak hozzájárulhatnak a szívbetegség kockázatának csökkentéséhez, elsősorban az oldható rostok révén.

3. Babfélék

Különösen gazdagok oldható rostokban. Egy ideig eltart az emésztésük, ezért hosszabban tartó jóllakottság érzetet okoznak. Ezért kedvelik a fogyókúrázók is a babot. A bőséges választékból, a száraz fehérbabtól és vajbabtól a lencséig, csicseriborsóig, a homoki babig és azon is túl, a babfélék rengetegféleképpen készíthetőek el.

4. Padlizsán

Ez az alacsony kalóriatartalmú zöldség kiváló forrása az oldható rostoknak.

5. Diófélék

Temérdek tanulmány bizonyítja, hogy a dió, mogyoró, mandula és más diófélék milyen jó hatással vannak a szívre. Kb. 50 gramm fogyasztása naponta jelentősen csökkenti az LDL-t, ráadásul a diófélék más hasznos tápanyagot is tartalmaznak.

6. Növényi olajok

Néhány növényi olaj (repceolaj, napraforgóolaj, sáfrányolaj stb.) használata vaj, disznózsír helyett, vagy a sütési idő rövidítése hozzájárulnak az LDL csökkentéséhez.

7. Alma, szőlő, eper, citrusfélék

Ezek a gyümölcsök gazdagok pektinben, amely az oldható rost egyik LDL-csökkentő típusa.

8. Sterollal és stanollal dúsított ételek

Gyártás során növényi gyantával dúsíthatják a margarint, müzliszeletet, narancslét és a csokoládét is. 2 gramm növényi sterol vagy stanol naponta mintegy 10%-kal csökkentheti az LDL mértékét.

9. Szója

A szójababnak és az ebből készült ételeknek, mint a tofu és a szójatej, egykor jelentős koleszterincsökkentő hatást tulajdonítottak. Az elemzések szerényebb hatást mutatnak – 25 gramm szójaprotein naponta (kb. 250g tofu vagy 2 ½ csésze szójatej) 5-6 %-kal csökkenthetik az LDL-t.

10. Zsíros hal

Heti kétszeri vagy háromszori halfogyasztás kétféleképpen csökkentheti az LDL-t: helyettesíti az LDL szintet növelő telített zsírokat tartalmazó húst, és az LDL csökkentő omega-3 zsírokat továbbítja szervezetnek. Az omega-3 csökkenti a triglicerideket a véráramban, ezáltal védi a szívet a szabálytalan szívritmus kialakulásától.

11. Rostos kiegészítők

A kiegészítők a legkevésbé hatékonyak az oldható rostok vonatkozásában. A Metamucilban található lándzsás útifűből két teáskanálnyi naponta mintegy 4 gramm oldható rostról gondoskodnak.

Szabaduljunk meg a rossztól

A káros LDL felfelé, az óvó HDL lefelé kúszik az étkezéssel és az életmóddal összhangban. Bár a géneknek is szerepe van – néhányan genetikailag erősebben reagálnak az elfogyasztott ételekre – ezekre nincs befolyásunk. Az alábbi négy dologra viszont van:

Telített zsírok

A telített zsírok forrása tipikusan az állati eredetű termékek, mint a vörös hús, zsíros tejtermékek és tojás, valamint néhány növényi olaj, mint a pálmaolaj, kókuszolaj, kakaóvaj. A telített zsír emelheti a „rossz” koleszterin, az LDL szintjét. Ugyanakkor van előnye is, csökkenti a triglicerideket és lökést ad a „jó” koleszterin szintjének.

A telített zsírok szerepe a szívbetegségben vita tárgyát képezi napjainkban. A legjobb, ha korlátozzuk a telített zsírokban gazdag ételek fogyasztását.

Transzzsírok

Megfelelő transzzsír mennyiség nincs! A transzzsírok annak a kémiai reakciónak a melléktermékei, melyek során a folyékony növényi olajból szilárd margarin jön létre, illetve, amely megakadályozza a folyékony növényi olaj avasodását. Ezeknek a zsíroknak nincs tápértéke – és biztosan tudható, az egészségre ártalmasak. A transzzsírok emelik az LDL és a triglicerid, míg csökkentik a HDL koleszterin szintjét. Pozitív folyamatnak tekinthető, hogy több fontos élelmiszergyártó cég és étterem egészségesebb zsírokkal helyettesíti a transzzsírokat.

Testsúly és mozgás 

A túlsúly és a mozgásszegény életmód hat a véráramban keringő zsírokra. Az elhízás károsan befolyásolja a rossz LDL, és közvetetten csökkenti a védő hatású HDL szintet. A súlyleadás és a több mozgás megfordíthatja ezeket a tendenciákat.

Mindent összevetve

Ha pénzbefektetéséről van szó, a szakemberek javasolják, készítsünk egy különféle befektetésekből álló portfoliót, és ne tegyük bele az összes tojásunkat ugyanabba a kosárba. Ugyanez vonatkozik a koleszterincsökkentő étkezésre. Jobban működik a koleszterincsökkentés, ha különféle ételekkel, különféle módon lépünk akcióba.

Az elsősorban vegetáriánus „diétás koleszterincsökkentő ételekből álló portfolió” jelentősen csökkenti az LDL-t, a triglicerideket és a vérnyomást. Kulcsösszetevői a sok gyümölcs és zöldség, finomított magvak helyett teljes kiőrlésű magvak, és növényi eredetű fehérjék. Az étkezés része legyen az oldható rostokban gazdag növényi sterollal, zabbal, árpával, lándzsás útifűvel, okrával és padlizsánnal dúsított margarin, szója fehérje és a teljes kiőrlésű mandulaőrlemény.

Természetesen az átállás a koleszterincsökkentő diétára több figyelmet igényel, mint bekapni a napi statin adagot. Ki kell bővíteni az ételrepertoárt új struktúrájú és ízű ételekkel. Ugyanakkor, ez a koleszterincsökkentés „természetes” módja.

Ugyanakkor, a sok gyümölcsöt, zöldséget, babot, diót tartalmazó étrend nagyon előnyös a szervezetnek, a koleszterincsökkentő hatás mellett. Szinten tartja a vérnyomást, hozzájárul az erek rugalmasságához és alkalmazkodóképességéhez. Jó a csontoknak, az emésztésnek, a látásnak és a mentális egészségnek.

Bár a koleszterin nélkülözhetetlen az életünkhöz, a túl magas (rossz) koleszterinszint súlyos károkat okoz, nagyon rossz hatással lehet az egészségünkre. Az életmód megváltoztatásával, az étrendünk átalakításával azonban sokat tehetünk a koleszterinszint csökkentéséért!

A szervezetünkben keringő koleszterin két forrásból származik: egy részét a testünk maga állítja elő, a többit azonban kívülről, az ételeinken keresztül visszük be. Mégis egy toxin, mely lerakódhat az érfalakon, úgynevezett plakkokat képezhet, és ezek a plakkok később komoly problémák forrásává lesznek.

Lyme karditis

Még csak éppen felszabadulhatunk a COVID 19 okozta megpróbáltatásokból, máris újabb kihívás, a szezonális kullancsfertőzés következtében kialakuló Lyme–kór veszélyével kerülhetünk szembe.

A Lyme kór több szervet érintő betegség, melyet a kullancsok által terjesztett Borellia burgdorferi baktérium okoz.  Szívbetegséget a fertőzés relatív korai fázisában vált ki, mely általában néhány héttől -1 hónapon belül jelentkezik. Leggyakrabban az ingerületvezető rendszer megbetegedése okoz panaszt, de szívizom károsodás közvetlen a szívizom és szívburok gyulladása következtében is előfordul.

A betegség előfordulása sokkal ritkább Európában, mint az Egyesült Államokban, melynek oka lehet a Lyme-kórokozó baktériumtörzsek előfordulásának különbsége a  két kontinens  között.  A betegség férfiakban 3x gyakrabban jelentkezik, mint nőkben. A kór  egyéb tüneteinek (eryhtema migrans) felismerése után az időben megkezdett és megfelelő antibiotikus kezelés kivédheti a kardiológiai érintettséget.

Klinikai tünetei tipikusan 1-2 hónappal az infekció megjelenése után kezdődnek, a szívbetegség lehet egyedüli megjelenés, de gyakrabban társul bőr és idegrendszeri  tünetekkel. Kardiológiai tünetek változatosak: a teljes tünetmentességtől a szédülés-ájulás-nehézlégzésen át erőteljes szívdobogás és /vagy mellkasi fájdalom előfordulhatnak. Amerikai adatok alapján a Lyme-kór okozta szívbetegségek közül az ingerületvezetési zavar volt a leggyakoribb, ezt követte a szívizom-gyulladás, majd szívizom-gyengeség, legkevesebb a szívburok-gyulladás volt. A változó súlyosságú ingerületvezetési zavar 3-42 napig tart átlagosan , a súlyos zavarok rövid időn belül javulnak, míg a kevéssé súlyos forma hosszabb ideig áll fenn.

A Lyme szívizom- szívburok-gyulladás általában jó gyógyulási hajlamú, enyhe lefolyású, ritkán alakul ki következményes szívnagyobbodás és krónikus szívizom-elfajulás.

A betegség diagnózisa epidemiológiai, klinikai és pozitív szerológiai eredményeken alapul, ami lényeges a szükséges antibiotikus kezelés elkezdése miatt, de azért is, hogy a beteg ne kapjon pl. az ingerületvezetési zavar miatt indokolatlanul állandó pacemakert, mert a Lyme karditisben jelentkező vezetési zavar általában rövid idejű, súlyos esetben is csak ideiglenes pacemakerrel kezelése indokolt.

A Lyme -karditis kezelése elsősorban a hosszú távú komplikációk kivédését szolgálja, súlyosabb vezetési zavar esetén kórházi kezelés is szükségesség válhat. Szájon át szedhető antibiotikumok a legtöbb esetben elegendőnek bizonyulnak, ritkán van szükség vénás adagolásra. A megfelelő időben és ideig tartó Lyme karditis prognózisa jó, teljes gyógyulása elérhető.

A stresszről általában

Bár a stressz elkerülhetetlen velejárója életünknek, van rá módszer, hogy felkészítsük szervezetünket és megtanuljuk észrevenni a stressz figyelmeztető jeleit, például az alvászavarokat, a fejfájást , erőteljes vagy gyorsabb szivdobogást, mély légvételi kényszert, az ingerültséget. Ha felismertük, hogyan reagál szervezetünk a stresszre, azt is begyakorolhatjuk, hogyan „kapjuk el” még a stressz-ciklus elején. A stresszt okozó helyzeteket és kiváltó okait stresszoroknak nevezzük. Bármi, ami a megszokottól eltérő, vagy annál magasabb követelményeket támaszt, stresszort jelenthet az egyén számára. Ugyanakkor, némely esetben bizonyos pozitív események, helyzetek is stresszt okozhatnak.

Manapság a napi hírek figyelemmel kísérése önmagában is stresszt okozhat. Ehhez még hozzáadódnak a mindennapi élet stresszei, a munkahelyi, családi problémák, a betegség kezelése – jelen esetben a járványhelyzet miatti félelem – és minden napunkat áthathatja a szorongás és aggodalom.

Végül, hogy mi okozza a stresszt, legalább részben attól függ, hogyan érzékelünk egy bizonyos körülményt.  Előfordulhat, hogy valami stresszt okoz nekünk, ugyanakkor valaki másban nem indukál feszültséget. Míg néhányunk retteg a nyilvános szerepléstől, mások a reflektorfényben élnek. Ahol az egyik ember jól elviseli a megnövekedett terhelést és szűk határidővel teljesít a legjobban, másokra a megnövekedett igények bénítóan hatnak. Van, aki örömmel vesz részt idős szülei gondozásában, de esetleg a testvérei számára a gondozás követelményei óriási idegi vagy fizikai megterhelést jelentenek.

Természetesen nem minden stressz külső tényezők következménye. A stressznek belső kiváltó okai is lehetnek, ha túlzottan aggódunk valami miatt, aminek a bekövetkeztétől félünk, vagy feltételezzük a bekövetkeztét, vagy irracionális pesszimista gondolatink merülnek fel.

Amikor az egyén érzékeli a veszélyt – akár valós, akár csak elképzelhető -, a test védekező képességei nagy sebességre kapcsolnak egy automatikus folyamatban, amelyet stresszválasznak hívnak.

A stresszreakció a test védekezésének egyik módja. A munkában például segít koncentráltnak, energikusnak és ébernek maradni.  A stressz segíthet is bennünket a felmerülő kihívásokkal megküzdeni,vagy arra késztet, hogy a vizsgára tanuljunk, amikor inkább tévét néznénk. De egy bizonyos ponton túl a stressz már nem lesz hasznos és komoly károkat okoz az egészségnek. Rossz hatással van a hangulatra, rontja teljesítményt, az emberi kapcsoltatokat és az életminőséget.

A stressz fizikai hatásai

A stressz esetében, az agy védekező jeleket küld a szervezetnek.. Az úgynevezett stresszhormonokat a mellékvese termeli és bocsátja ki, ezek a kortizol, az adrenalin/epinefrin és a norepinefrin. Ezek a hormonok a véráramon keresztül könnyen eljutnak az artériák és a szív irányába. Az adrenalin hatása miatt megemelkedik  a pulzusszám, a vérnyomás.A kortizol az artériák falát károsítja, hozzájárul a koleszterin-plakkok kialakulásához és felhalmozódásához. Összességében ezek a változások növelik egy esetleges szívroham, vagy stroke kialakulásának kockázatát., felboríthatják az emésztőrendszert és a reproduktív rendszert, felgyorsítják az öregedési folyamatot, agyműködést is befolyásolhatják, depressziót és más mentális egészségügyi problémákat okozva. Egyes szakértők szerint a stressz az összes betegség 90% -áért felelős. A krónikus stressz gyengítheti az immunrendszert.

Stressz okozta tünetek esetén is javasolt a szervi megbetegedések kizárása.

Hogyan vészeljük át életünk stresszes időszakait?

A szorongás kezelésének számos módja létezik, de fel kell ismernünk, mikor van szükség szakmai segítségre.

A stressz és szorongás hatékony kezelésének mechanizmusai segíthetnek megőrizni lelki egészségünket viharos időkben is.

Megbirkózni a szorongással

Először fel kell mérni, hogy az adott esetben érzett szorongás reális-e, vagy rendellenességnek tekinthető. Ha szorongás egy ideje zavarja a mindennapi életünket, konzultáljunk szakemberrel , aki sokféle terápiával- gyógyszeres és nem gyógyszeres -is segíthet a szorongás feloldásában.

A mindennapi szorongásainkat enyhítheti, ha a családtagoknak, barátainknak beszélünk aggodalmainkról. Ha orvosunkkal megbeszéljük a stressz által kiváltott egészségügyi problémákat, például a magas vérnyomást , szivritmuszavart,mellkasi fájdalmat,  vagy a rossz alvást, ő segít megtalálni a kezelési módszereket.

Étkezzünk egészségesen ,könnyű,  ízletes ételeket. Folytassuk a kedvenc tevékenységeinket, ha ezekben elmerülünk, legalább ideiglenesen eloszlathatjuk a szorongást.

Rendszeresen végezzünk fizikai gyakorlatokat. A fizikai aktivitás az idegrendszerre stressz-csökkentő hatást fejt ki. Naponta csak 30 perc séta segíthet javítani a hangulatot. A jóga és a tai chi –csak néhány  a sokféle sportolási lehetőség közül- ellazíthatja a testét és az elmét.

Vezessünk egy listát. Ha az aggodalom, vagy félelem kezd uralkodni a gondolatainkban, írjuk le minél részletesebben. Sokan úgy találják, hogy már csak az aggodalmak felsorolása, meghatározása is ad némi megkönnyebbülést.

A nyugtató technikák használata is javíthatja a hangulatot, csökkentheti az egészségügyi kockázatokat, és segítheti a mindennapi élet problémáinak feldolgozását. Ilyen technikák elsajátíthatók a stressz-csökkentő programokon, vagy okostelefon alkalmazással, amelyek útmutatást nyújtanak e technikák gyakorlásában.

A stressz oldásával és csökkentésével mentesíthetjük szervezetünket a feszültség hosszú távú lelki és fizikai hatásai alól. A figyelmeztető jelek felismerésének köszönhetően egészségesebb életet élhetünk.

Dr. Seidner Judit
belgyógyász-kardiológus szakorvos