Bár a stressz elkerülhetetlen velejárója életünknek, van rá módszer, hogy felkészítsük szervezetünket és megtanuljuk észrevenni a stressz figyelmeztető jeleit, például az alvászavarokat, a fejfájást , erőteljes vagy gyorsabb szivdobogást, mély légvételi kényszert, az ingerültséget. Ha felismertük, hogyan reagál szervezetünk a stresszre, azt is begyakorolhatjuk, hogyan „kapjuk el” még a stressz-ciklus elején. A stresszt okozó helyzeteket és kiváltó okait stresszoroknak nevezzük. Bármi, ami a megszokottól eltérő, vagy annál magasabb követelményeket támaszt, stresszort jelenthet az egyén számára. Ugyanakkor, némely esetben bizonyos pozitív események, helyzetek is stresszt okozhatnak.

Manapság a napi hírek figyelemmel kísérése önmagában is stresszt okozhat. Ehhez még hozzáadódnak a mindennapi élet stresszei, a munkahelyi, családi problémák, a betegség kezelése – jelen esetben a járványhelyzet miatti félelem – és minden napunkat áthathatja a szorongás és aggodalom.

Végül, hogy mi okozza a stresszt, legalább részben attól függ, hogyan érzékelünk egy bizonyos körülményt.  Előfordulhat, hogy valami stresszt okoz nekünk, ugyanakkor valaki másban nem indukál feszültséget. Míg néhányunk retteg a nyilvános szerepléstől, mások a reflektorfényben élnek. Ahol az egyik ember jól elviseli a megnövekedett terhelést és szűk határidővel teljesít a legjobban, másokra a megnövekedett igények bénítóan hatnak. Van, aki örömmel vesz részt idős szülei gondozásában, de esetleg a testvérei számára a gondozás követelményei óriási idegi vagy fizikai megterhelést jelentenek.

Természetesen nem minden stressz külső tényezők következménye. A stressznek belső kiváltó okai is lehetnek, ha túlzottan aggódunk valami miatt, aminek a bekövetkeztétől félünk, vagy feltételezzük a bekövetkeztét, vagy irracionális pesszimista gondolatink merülnek fel.

Amikor az egyén érzékeli a veszélyt – akár valós, akár csak elképzelhető -, a test védekező képességei nagy sebességre kapcsolnak egy automatikus folyamatban, amelyet stresszválasznak hívnak.

A stresszreakció a test védekezésének egyik módja. A munkában például segít koncentráltnak, energikusnak és ébernek maradni.  A stressz segíthet is bennünket a felmerülő kihívásokkal megküzdeni,vagy arra késztet, hogy a vizsgára tanuljunk, amikor inkább tévét néznénk. De egy bizonyos ponton túl a stressz már nem lesz hasznos és komoly károkat okoz az egészségnek. Rossz hatással van a hangulatra, rontja teljesítményt, az emberi kapcsoltatokat és az életminőséget.

A stressz fizikai hatásai

A stressz esetében, az agy védekező jeleket küld a szervezetnek.. Az úgynevezett stresszhormonokat a mellékvese termeli és bocsátja ki, ezek a kortizol, az adrenalin/epinefrin és a norepinefrin. Ezek a hormonok a véráramon keresztül könnyen eljutnak az artériák és a szív irányába. Az adrenalin hatása miatt megemelkedik  a pulzusszám, a vérnyomás.A kortizol az artériák falát károsítja, hozzájárul a koleszterin-plakkok kialakulásához és felhalmozódásához. Összességében ezek a változások növelik egy esetleges szívroham, vagy stroke kialakulásának kockázatát., felboríthatják az emésztőrendszert és a reproduktív rendszert, felgyorsítják az öregedési folyamatot, agyműködést is befolyásolhatják, depressziót és más mentális egészségügyi problémákat okozva. Egyes szakértők szerint a stressz az összes betegség 90% -áért felelős. A krónikus stressz gyengítheti az immunrendszert.

Stressz okozta tünetek esetén is javasolt a szervi megbetegedések kizárása.

Hogyan vészeljük át életünk stresszes időszakait?

A szorongás kezelésének számos módja létezik, de fel kell ismernünk, mikor van szükség szakmai segítségre.

A stressz és szorongás hatékony kezelésének mechanizmusai segíthetnek megőrizni lelki egészségünket viharos időkben is.

Megbirkózni a szorongással

Először fel kell mérni, hogy az adott esetben érzett szorongás reális-e, vagy rendellenességnek tekinthető. Ha szorongás egy ideje zavarja a mindennapi életünket, konzultáljunk szakemberrel , aki sokféle terápiával- gyógyszeres és nem gyógyszeres -is segíthet a szorongás feloldásában.

A mindennapi szorongásainkat enyhítheti, ha a családtagoknak, barátainknak beszélünk aggodalmainkról. Ha orvosunkkal megbeszéljük a stressz által kiváltott egészségügyi problémákat, például a magas vérnyomást , szivritmuszavart,mellkasi fájdalmat,  vagy a rossz alvást, ő segít megtalálni a kezelési módszereket.

Étkezzünk egészségesen ,könnyű,  ízletes ételeket. Folytassuk a kedvenc tevékenységeinket, ha ezekben elmerülünk, legalább ideiglenesen eloszlathatjuk a szorongást.

Rendszeresen végezzünk fizikai gyakorlatokat. A fizikai aktivitás az idegrendszerre stressz-csökkentő hatást fejt ki. Naponta csak 30 perc séta segíthet javítani a hangulatot. A jóga és a tai chi –csak néhány  a sokféle sportolási lehetőség közül- ellazíthatja a testét és az elmét.

Vezessünk egy listát. Ha az aggodalom, vagy félelem kezd uralkodni a gondolatainkban, írjuk le minél részletesebben. Sokan úgy találják, hogy már csak az aggodalmak felsorolása, meghatározása is ad némi megkönnyebbülést.

A nyugtató technikák használata is javíthatja a hangulatot, csökkentheti az egészségügyi kockázatokat, és segítheti a mindennapi élet problémáinak feldolgozását. Ilyen technikák elsajátíthatók a stressz-csökkentő programokon, vagy okostelefon alkalmazással, amelyek útmutatást nyújtanak e technikák gyakorlásában.

A stressz oldásával és csökkentésével mentesíthetjük szervezetünket a feszültség hosszú távú lelki és fizikai hatásai alól. A figyelmeztető jelek felismerésének köszönhetően egészségesebb életet élhetünk.

Dr. Seidner Judit
belgyógyász-kardiológus szakorvos