A szív- és érrendszeri betegségek a WHO adatai szerint az egész világ a vezető halálokok közé tartoznak. Emiatt kiemelten fontos beszélnünk a kockázati tényezőkről illetve a kezelési lehetőségekről. Melyek ezek és mit érdemes tudni róluk?
Kezelés
Az egyén számára a legmegfelelőbb kezelési lehetőség az adott betegség típusától függ. A kezelés történhet gyógyszerekkel vagy műtéten, invazív beavatkozás (pl. rehabilitáció) által. Ilyenkor a kezelés célja egyrészt a tünetek enyhítése, valamint az állapot, vagy a betegség újra előfordulása, vagy a súlyosbodás kockázatának csökkentése. Illetve a kezelés célja lehet a szövődmények, komplikációk előfordulásának megelőzése is, ideértve a szívelégtelenség, a stroke, szívroham, vagy halál kockázatának csökkentését, kivédését is.
Kockázati tényezők
A CVD életkori kockázata mind férfiak, mind nők esetében meghaladja az 50% -ot. A CVD kockázati tényezői a következők:
- magas vérnyomás,
- atherosclerosis, vagy elzáródások az artériákban,
- sugárkezelés
- dohányzás,
- rossz alvási higiénia,
- magas vérzsírszintek
- cukorbetegség,
- magas zsírtartalmú, magas szénhidráttartalmú étrend,
- fizikai inaktivitás,
- elhízottság,
- alvási apnoe,
- túlzott alkoholfogyasztás
- stressz,
- légszennyeződés,
- krónikus obstruktív tüdőbetegség, vagy csökkent tüdőfunkció más formái.
Bizonyos esetekben több kardiovaszkuláris kockázati tényező együttesen van jelen. Az elhízás például a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és a 2. típusú cukorbetegség kockázati tényezője. Egy személynek mind a négy állapota egyszerre is előfordulhat.
Okok
A CVD döntően az atherosclerosis szövődményeként fordul elő. A keringési rendszer megbetegedéséhez nagyban járul hozzá a cukorbetegség de akár vírus, vagy gyulladásos folyamat, például szívizom-gyulladás, veleszületett szívbetegség miatt is létrejöhet. A CVD gyakran magas vérnyomásból származik, amely nem okoz tüneteket. Ezért hangsúlyos a vérnyomás rendszeres ellenőrzése.
Megelőzés
A CVD több típusa megelőzhető. Alapvető fontosságú a kockázati figyelembevétele az alábbi lépések megtételével:
- az alkohol és a dohányzás csökkentése,
- friss gyümölcsök és zöldségek fogyasztása,
- a só, cukor és telített zsírok bevitelének csökkentése,
- az ülő életmód elkerülése, különösen a gyermekek esetében.
Míg ezen tényezők kártékony hatásai fiatalabb életkorban kevéssé mutatkoznak, ugyanakkor az élet későbbi szakaszaiban, a kockázati tényezők folyamatos megléte hozzájárulhat a CVD kialakulásához.
A WHO becslése szerint 2030-ra évente 23,6 millió ember fog meghalni a CVD, főleg a stroke és a szívbetegség következtében.Noha ezek a feltételek továbbra is fennállnak a globális halálozási rátában, a megelőzés érdekében meg lehet tenni a fentiekben javasolt lépéseket.
Dr. Seidner Judit
belgyógyász-kardiológus