A szív és az agy egészsége szorosabban összefügg, mint gondolnánk, figyelmeztetnek egy nemrég publikált svéd kutatás eredményei, melyekről a Medscape orvosi folyóirat számolt be. A vizsgálatban szereplő időseknél egyértelműen együtt járt a magasabb nyugalmi pulzusszám (RHR), valamint a demencia és a felgyorsult kognitív hanyatlás kockázata, méghozzá függetlenül a szív- és érrendszeri betegségek (CVD) kockázati tényezőitől.
A magas nyugalmi szívfrekvencia és a demencia
„Mivel a nyugalmi pulzusszám könnyen mérhető, ezért alkalmas lehet arra, hogy megállapítsuk, kik lehetnek azok az idősek, akik ki vannak téve a demencia és a kognitív hanyatlás magas kockázatának, és javaslatokat tegyünk a kezelésre is” – véli Yume Imahori doktor, a kutatást végző stockholmi Karolinska Institutet munkatársa a Medscape-nek.
A szóban forgó vizsgálatokat 2147, 60 éves vagy annál idősebb (átlagosan 70,6 éves) páciensen végezték, két lépcsőben, 2001-2004, és 2013-2016 között. Közülük kezdetben senki sem szenvedett demenciában. Az átlagos nyugalmi szívfrekvencia kiinduláskor 65,7 volt, akinél ennél magasabb értéket mértek, az jellemzően nagyobb valószínűséggel folytatott ülő életmódot, vagy dohányzott.
11,4 éves követés után 289 idősnél diagnosztizáltak demenciát. Úgy találták, hogy a 80 szívverés/perc értéknél nagyobb nyugalmi szívfrekvenciával rendelkezőknél 55%-kal nagyobb volt az esélye a demencia kialakulásának (szemben azokkal, akiknél ez az érték 60 és 69 közötti volt). Azt is feltételezhető volt, hogy az összefüggés mögött nem az olyan mögöttes szív- és érrendszeri betegségek állnak, mint a pitvarfibrilláció vagy a szívelégtelenség.
A kognitív funkciók mindenhol csökkentést mutattak, de leginkább a 70-79, illetve ennél nagyobb nyugalmi pulzusszámú csoportban, ennek kimutatására az úgynevezett Mini-Mental State Examination (MMSE) vizsgálatot használták.
A svéd vizsgálat megállapításai egybevágnak egy hasonló tematikájú amerikai kutatás eredményeivel: a középkorú pácienseknél 80-as értéket meghaladó nyugalmi pulzusszám összekapcsolható a későbbi, időskori demenciával és a kognitív hanyatlással.
A kardiovaszkuláris állapot és az agy öregedésének nyomában
Eszerint azoknál, akiknél magas nyugalmi pulzus tapasztalható, érdemes nyomon követni a kognitív funkciók csökkenését és a demenciát, mert ezek kockázata bizony jelentős.
De más kardiovaszkuláris tünetek is szoros összefüggést mutatnak az agy egészségével.
Ahogyan arról egy korábbi cikkünkben már beszámoltunk, a Boston Egyetem kutatóinak megállapításai szerint a gyenge kardiovaszkuláris (CV) állóképesség – a diasztolés vérnyomás (BP) és szívfrekvencia (HR) testmozgással járó magasabb értéke – összefüggést mutatott a csaknem 20 évvel későbbi kisebb agytérfogattal.
Azaz minél aktívabb életet folytatunk fiatal- és középorunkban, annál kisebb esélye, hogy az évtizedekkel később agytérfogatunk csökken majd (ami ugyancsak a demenciával járhat).
Vagyis minél jobban vigyázunk a szívünkre, agyunk is annál egészségesebben, “kiszámíthatóbban” öregszik. „A középkorúak egészséges életmódja kihatással van az agy évtizedekkel későbbi öregedési folyamataira.” – vélték a bostoni kutatók, figyelmeztetve, hogy ha tudatosan óvjuk szívünket és agysejtjeinket, csökkenthetjük a demencia esélyét.
Ezért is érdemes a szívünk egészségén keresztül a kognitív egészségünkre is figyelni
Sokan nem kötik össze szorosan a szívük és az agyuk állapotát, azt gondolva, hogy nincs közvetlen összefüggés, vagyis ha vannak is előjelei náluk a szív- és érrendszeri betegségeknek, attól még szellemileg épen érhetik meg időskorukat.
Pedig ahogyan ez a kutatás is jelzi, a szív- és érrendszeri betegségek magas kockázata együtt járhat a kognitív problémákkal is.
A rettegett demencia, az agy képességeinek fokozatos hanyatlása, amit a köznyelvben szellemi leépülésnek is neveznek, sokféle tünettel járhat együtt. Romlanak az olyan kognitív képességek, mint az emlékezőtehetség, alvászavar alakulhat ki, hullámozhat a kedélyállapot, romlik az életminőség, a betegek egyre nehezebben boldogulnak egyedül, végül szinte lehetetlenné válhat az önálló életvitel.
A demencia esetében is igaz, hogy a megelőzés jobb taktika, mint a beletörődés, vagy az elfordulás.
Mert bár igaz, hogy a demencia kockázata a korral eleve nő, de lehetnek olyan figyelmeztető jelek (mint a nyugalmi pulzus), amelyekre ügyelve még idejekorán tenni lehet a demencia előfordulása, elhatalmasodása ellen.
Az életkor eleve kockázat, ne fokozza tovább
A korral szív- és érrendszeri változások is járnak, melyek odafigyelés hiányában mindenképp ártalmasak lehetnek, és már 40 éves kortól éreztetik hatásukat.
Többek között az életkor növekedésével nagyobb valószínűséggel alakul ki magas vérnyomás, csökken a szívizom rugalmassága, megvastagodnak és keményednek az artériák. Növekszik a szabálytalan szívverés kialakulásának kockázata is, mely akár egy komolyabb szívritmuszavart is jelenthet.
A hölgyeknél ehhez hozzájárul az ösztrogén hormon szív- és érrendszeri védőhatásának csökkenése, de végeredményben a szívbetegségek sajnálatos módon mindkét nemnél vezető haláloknak számítanak, az egész világon, így Magyarországon is.
A nyugalmi pulzus tartós emelkedése talán az egyik legkevésbé észrevehető szív- és érrendszeri tünet. Pedig a rendszeres mérése, a nyomon követése fontos lenne már fiatalabb korban is. A normál érték (az 1 percenkénti szívverések száma) 60 és 80 közé tartozik. Ön vajon tudja, hogy mennyi a nyugalmi pulzusa?
És azt tudja, hogy mitől nőhet a nyugalmi pulzusszám? Hinné, hogy már az egyszeri alvásmegvonás is megváltoztathatja a pulzusszámot a rákövetkező napon? Pedig egy kutatás szerint így van: míg a résztvevők közül a kevesebbet alvó egészséges felnőttek vérnyomása nem változott, nyugalmi pulzusuk magasabb lett.
Mit tehet, hogy csökkentse a magasabb nyugalmi pulzus kockázatát? Van megoldás, ha már magasabb a nyugalmi pulzusa? A kardiológiai szakorvosi vizsgálat választ ad ezekre a nyugtalanító kérdésekre. Gondoljon a szellemileg frissen töltött időskorra és kérjen idejekorán segítséget!
Felhasznált irodalom: Higher Resting Heart Rate Tied to Increased Dementia Risk; Medscape
Jelentkezzen kardiológiai szűrésre!
Az időben megismert rizikófaktorok, azok megfelelő kontrollja elejét veszi vagy késlelteti a megbetegedés kialakulásának veszélyét
Néha a menopausa tünetei átfedésben vannak más megbetegedés tüneteivel, ezért ezek megismerése kulcsfontosságú a pontos diagnózis szempontjából
A tünetek, panaszok megismerése után, kialakítjuk az orvosi kezelési stratágiát, az életminőség javitása céljából
