Az, hogy a korai menopauza és a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezői között kapcsolat van, ma már általánosan elfogadott tény. De a szívbetegség vagy a stroke 10 éves előfordulását tekintve nem biztos, hogy a korai menopauza jobban számít, mint a hagyományos kockázati faktorok – állítja meglepő módon egy közelmúltbeli vizsgálat.
Egy vizsgálat – meglepő következtetésekkel
“A korai menopauza figyelmeztető jelzésként szolgálhat arra vonatkozóan, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani az ateroszklerotikus kardiovaszkuláris betegség (ASCVD) kockázati tényezőire” – idézi az MDegde magazin cikke Sadiya S. Khant, a tanulmány egyik szerzőjét.
(Az ateroszklerózis más néven érelmeszesedés, az ASCVD ehhez kapcsolódó betegségeket, például infarktust, vagy a stroke-ot jelenti.)
A vizsgálatban 5466 fekete és 10584 fehér nő vett részt. Köztük 951-en, illetve 1039-en olyanok is, akiket saját bevallásuk szerint érintett a korai menopauza. Az American College of Cardiology/American Heart Association 2019-es ajánlásai szerint a korai menopauza szoros összefüggésben van a koszorúér-betegségekkel: a vizsgálat ezt nem is cáfolta.
Ami a magasabb vérnyomást, testtömeg-indexet és vércukorszintet illeti, nem volt jelentős különbség a korai menopauzás csoport és a többiek között.
“A rizikófaktorok a korai menopauza után alakulhattak ki, vagyis a magas vérnyomás, az elhízás és a cukorbetegség megelőzésénél a korábbi életszakaszokra kellene koncentrálni” – véli Dr. Kahn.
Mit jelent mindez? Semmiképpen sem azt, hogy a korai menopauzának ne lehetnének kardiológiai kockázatai, következményei. A személyes jellemzőket, adottságokat, életmódbeli szokásokat azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Vagyis a korai menopauza kardiológiai vonatkozásaival mindenképp számolni kell, legyen ez az állapot akár ok, vagy következmény.
A korai menopauza a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőinek romlását okozhatja. És fordítva is igaz: akinek eleve nagyobbak a kockázatai (súly, vérnyomás, cukorbetegség, inzulinrezisztencia), annál a korai menopauza előfordulásának esélye is nőhet.
Jelentkezzen kardiológiai szűrésre!
Az időben megismert rizikófaktorok, azok megfelelő kontrollja elejét veszi vagy késlelteti a megbetegedés kialakulásának veszélyét
Néha a menopausa tünetei átfedésben vannak más megbetegedés tüneteivel, ezért ezek megismerése kulcsfontosságú a pontos diagnózis szempontjából
A tünetek, panaszok megismerése után, kialakítjuk az orvosi kezelési stratágiát, az életminőség javitása céljából
De mi történik a női szívben a hormonok és a kor hatására?
Kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy az emelkedő életkor eleve rizikófaktor, ami a női szív egészségét illeti. (Mindez alapvetően a férfiaknál is így van, de a nőknél a hormonok összetett kardiológiai szerepe tovább “bonyolítja” a kor hatását.)
A női szervezetben tehát az életkor növekedésével (a korai menopauzától függetlenül is) egyre sokasodnak a szív egészségét komolyan befolyásoló szív- és érrendszeri változások.
A természetes hormonális változások hatása önmagában erőteljes: az ösztrogén, mely évtizedekig védőhatást biztosított, 50 év felett már egyre kevésbé tölti be a szerepét, hiszen szintje egyre csökken a menopauzával.
40 év felett csökken a szívizom rugalmassága is (a szív úgyszólván öregszik), megvastagodnak és keményednek az artériák, növekszik a szabálytalan szívverés kialakulásának kockázata, nagyobb valószínűséggel alakul ki magas vérnyomás.
Míg azonban a hormonok védőhatásának megváltozása természetes folyamat, az elmeszesedett, merev artériák, majd a magas vérnyomás kialakulásában az egészségtelen életmódnak (például a mozgáshiánynak) sajnos komoly szerepe van.
A 40 év felett várható 10 legfontosabb kardiovaszkuláris változásról részletesen olvashat ebben a cikkünkben.
Mi számít korai menopauzának?
A természetes menopauza, azaz a menstruáció elmaradása, ezzel együtt a termékeny életszakasz vége általában az 50-es évek elején következik be (51-52 éves körül körül).
Természetesen nem egyik pillanatról a másikra köszönt be ez a kardiológiai szempontból is jelentőségteljes időszak, egyéntől függően előbb vagy később indul, hullámzások jellemzik.
A 40-es években kezdődő perimenopauzában már elindulnak a hormonális változások, megjelennek, majd fokozódhatnak a jól ismert tünetek (a hőhullámoktól a szívdobogásig). Ha már 12 hónapja nem jelentkezett a menstruáció, akkor beszélünk a menopauzáról. Ami ezután következik, az a posztmenopauza időszaka.
A korai menopauza azt jelenti, hogy a menopauza jóval korábban köszönt be, mint az egyébként várható lenne, akár már 40 éves kor alatt. Sok oka lehet: akár a női szerveket érintő radikális műtétek, betegségek, örökletes tényezők, vagy akár olyan hormonális problémák, mint például a korai petefészek-elégtelenség.
A korai menopauza 40-45 éves kor között jellemző, de kisebb százalékban akár már jóval 40 éves kor előtt is előfordulhat, a kettő orvosi értelemben nem teljesen ugyanaz. Az idézett tanulmány megállapításai főleg ez utóbbi, azaz a 40 éves kor előtt jelentkező menopauzára vonatkoznak. (Angol nyelven jól érződik e két fogalom különbsége: az előbb az “early menopause”, míg az utóbbi a “premature menopause”).
Mit tehet, hogy a szíve egészséges maradjon?
Harmincas éveiben jár, és aggódik, hogy az olyan szív- és érrendszeri kockázati tényezők, mint a magas vérnyomás és testsúly, vagy inzulinrezisztencia miatt jóval korábban köszönt be a menopauza? Vagy éppen a korai menopauzával küzd?
Elmúlt 40 éves, korai menopauzán esett át, és emiatt tart a stroke-tól vagy a szívinfarktustól?
A korai menopauzát nem lehet megjósolni (az előre látható nőgyógyászati műtétek kivételével), és ha már bekövetkezett, nem lehet meg nem történtté tenni. A hormonok, különösen az ösztrogén pótlásáról azonban érdemes egyeztetni a nőgyógyásszal.
Azt érdemes tudni, hogy bár az ösztrogén valóban fokozza az erek falának rugalmasságát, és segít megelőzni az arterioszklerózist, a mesterséges hormonpótlás nem feltétlenül védi ki a stroke-ot vagy a szívinfarktust. (Már csak azért sem, mert nem ez az egyetlen kiváltó ok.)
Ha kontroll alatt szeretné tartani a legfőbb kardiológiai rizikófaktorokat, a legfontosabb tennivaló bármely női életszakaszban az egészséges életmód:
- A rendszeres mozgás, a helyes táplálkozás, vagy dohányzásról való leszokás fontosságáról bizonyára Önt sem kell meggyőzni.
- Kevésbé ismert, de az alvásmennyiségre is érdemes odafigyelni: legalább 6 órát kellene alvással töltenünk, hogy a szívet ne veszélyeztessük. (Tudta, hogy a szívbetegségek szempontjából az sem mindegy, hogy meddig maradunk fenn? És azt, hogy 39 százalékkal is növeli a szívbetegségek kialakulását nőknél az 5 órás alvás a 8 óráshoz képest? Ilyen érdekességekről olvashat ebben a cikkünkben.)
- A stressz kezelését sem érdemes halogatni, mivel járulékos rizikófaktorként ugyancsak hozzájárul a szívbetegségek kialakulásához.
Ebben a komplex rendszerben tehát, ahol minden mindennel összefügg, az olyan komoly hormonális változásokra, mint a korai menopauza, különösen oda kell figyelni. Akár azért, mert a meglévő rizikófaktorok korai menopauzához vezetnek, akár azért, mert a korai menopauza után szívbarát életet szeretnénk élni.
Tehát akár kockázati tényezőnek tartjuk a korai menopauzát, akár nem, egy biztos: a szív- és érrendszer egészségét nem szabad félvállról venni.
Remek kezdet, ha szakember segítségével felméri az egyéni kockázatokat. A szív- és érrendszeri szűréssel pontos képet kaphat az erei és szíve jelenlegi állapotáról, és ha szeretné, akár a 10 éven belüli érrendszeri megbetegedés rizikójáról is.
Felhasznált irodalom: Premature menopause a ‘warning sign’ for greater ASCVD risk; MDedge Cardiology
Jelentkezzen kardiológiai szűrésre!
Az időben megismert rizikófaktorok, azok megfelelő kontrollja elejét veszi vagy késlelteti a megbetegedés kialakulásának veszélyét
Néha a menopausa tünetei átfedésben vannak más megbetegedés tüneteivel, ezért ezek megismerése kulcsfontosságú a pontos diagnózis szempontjából
A tünetek, panaszok megismerése után, kialakítjuk az orvosi kezelési stratágiát, az életminőség javitása céljából