A Koronavírus kardiológiai hatásai

A Koronavírus kardiológiai hatásai

A kardiológiai tünetek százaékos aránya

A 2019-es koronavírus-betegségséget, (COVID-19) járványt elsősorban a légúti megbetegedések széles spektruma jellemzi az enyhe   tünetektől  a halálos légzési elégtelenségig, de legtöbbször több egyéb szerv érintettsége is része a betegségnek.  

A kórházban kezelt betegek eddigi összesített adatai alapján a megbetegedettek legkevesebb 20-30%-ánál igazoltak szívizom károsodást laboratóriumi vagy egyéb diagnosztikus módszerekkel.  Kialakulásában a direkt vírus hatás, a megbetegedés következtében fellépő oxigén hiány, autoimmun gyulladás, vagy egyéb gyulladással, trombózissal / stresszel kapcsolatos mechanizmusok ismertek. 

A troponin szint emelkedése és a kiemenetel súlyossága

Azon betegek között, akiknél a szívizom károsodást a szívizom rostok összehúzódásáért felelős egyik fehérje, a troponin  jelentős emelkedése  kísérte, súlyosabb kimenetelűek voltak, jellemzően súlyos kamrai ritmuszavarokkal, és/ vagy  mechanikus  lélegeztetést  igénylő  légzési elégtelenséggel. 

Akiknél ezen troponin- szint emelkedést  nem észlelték, a betegség kedvezőbb kimenetelű volt, míg  abban az esetben is ha a korábbi kórelőzményében már kardiovaszkuláris megbetegedés szerepelt.

Szívkárododás prognózisai

Az akut szívkárosodás minden esetben rosszabb prognózissal jár:

  • nagyobb mechanikai lélegeztetési igény
  • magasabb halálozás
  • veseelégtelenség
  • anyagcsere rendellenesség
  • alvadási zavar

amelyek már önmagában is növelik a szívbetegségek kockázatát.

A szövődmények kezelése

A COVID19 betegség kezelésében a hagyományos, az új vagy még kísérleti stádiumban lévő módszerek / szerek is helyet kapnak. E téren az ígéretes szerekkel a kutatás, a klinikai vizsgálatok folyamatosak.

Mivel aktuális adatok nincsenek a hosszú távú COVID-19 okozta kardiovaszkuláris szövődményekről, azok gondozásában a más típusú szívizom károsodásnál ajánlott és előnyösen használt kezelést, gondozást tartjuk iránymutatónak. Így szükség esetén szív MR, szívizom biopszia, vagy szív ultrahang vizsgálat javasoltak. 

Összefoglalás

Összefoglalásként megállapítható, hogy még sok minden ismeretlen a COVID 19 fertőzéssel kapcsolatban, de minden nap újabb ismereteket szerzünk.

A szívkárosodások kimenetele függ az akut károsodás mechanizmusától, súlyosságától, a bevezetett terápiától, a hemodinamikai választól, a gazda szervezettől, a szervezet immunreakciójától.

Gyógyult szívizomgyulladásban, 2-es típusú ( oxigénhiányos állapotokban kialakuló ) szívizom infarktusban szenvedő betegek egyéb vizsgálatai alapján várható, hogy egyes betegeknél szubklinikai és esetleg nyilvánvaló kardiovaszkuláris rendellenességek lépnek fel.

A látszólag gyógyult betegeknél  továbbra is fennállhatnak a koszorúér-betegség, a pitvarfibrilláció vagy a kamrai ritmuszavarok  kockázata. 

Mivel a jelenlegi kezelési stratégiák elsősorban az akut ellátásra összpontosítanak, kevéssé ismert, hogy az akut ellátás során alkalmazott kezelés befolyásolja–e a jövőbeli kardiovaszkuláris következményeket.

Nem ismert a betegek optimális szűrése a COVID 19 gyógyulás után. Ezeket a betegeket nyomon kell követni a COVID-19 szívizomkárosodás hosszú távú prognosztikai hatásának figyelemmel kísérése és értékelése céljából.

Az egyensúlyzavar kiváltó okai

Az egyensúlyzavar kiváltó okai

Az egyensúlyzavar hátterében számos, különböző ok állhat, mint például a kiszáradás, bizonyos gyógyszerek mellékhatása, hirtelen vérnyomásesés, alacsony vércukorszint, szívbetegség vagy akár stroke.

Legyen óvatos!

Az egyensúlyzavar, megszédülés vagy kisebb ájulás az idősebbek gyakori panasza. Bár ezeknek a tüneteknek a kiváltó oka általában nem tekinthető életveszélyesnek, mégis óvatosnak kell lennünk.

Ne hanyagoljuk ezt el. Még akkor sem, ha az egyensúlyzavarnak nincs súlyos kiváltó oka, egy elesés komoly sérülést okozhat. És legrosszabb esetben az ok maga is lehet életveszélyes”, mondja Dr. Shamai Grossman a Harvard Medical School sürgősségi részlegének professzora.

Egyensúlyzavar esetén igyunk egy pohár vizet, vagy narancslevet és feküdjünk le. Ha a tünetek 15 percnél tovább tartanak, kérjünk sürgősen orvosi segítséget. Akkor is forduljunk orvoshoz, ha a tünetek rövid ideig tartanak és a kiváltó ok is ismert.

A következőkben ismertetjük az egyensúlyzavar leggyakoribb okait, valamint a megszüntetésére általánosan alkalmazandó lépéseket.

Kiszáradás

Kiszáradhatunk és túlhevülhetünk, ha nem eszünk, vagy iszunk eleget, és akár betegség következtében is. Nem megfelelő mennyiségű folyadékbevitel hatásaként a szervezetünkben keringő vér mennyisége csökken, ezzel csökkentve a vérnyomást és az agyi vérellátást. Következményként egyensúlyzavar, illetve szédülés következik be. „Egy pohár víz talán elég ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat, de ha nem ettünk vagy ittunk napok óta eleget, olyankor több szükséges a szervezet hidratálásához. Adott esetben akár intravénás folyadékinfúzióra is szükség lehet. Az orvos hatásköre eldönteni, kell-e kapnunk elektrolitokat.

Gyógyszer mellékhatások

Néha a gyógyszerek egyensúlyzavart okoznak, különösen a vérnyomáscsökkentők, vagy a vizelethajtók. Ha jól hatnak, jelentősen csökkentik a vérnyomást, és egyensúlyzavart válthatnak ki. A megoldás egyszerű, mindössze változtatni kell az adagoláson, vagy más gyógyszert kell kipróbálni.

Hirtelen vérnyomásesés

Az autonóm idegrendszer szabályozza a vérnyomásváltozást, ha felállunk. Amint korosodunk, a rendszer romolhat, átmeneti vérnyomásesést kiváltva álló testhelyzetben – ezt hívja a szaknyelv ortosztatikus alacsony vérnyomásnak –, ami egyensúlyzavart idéz elő. Ez hosszú távú probléma lehet, de a kezelésére léteznek gyógyszerek, ezért tehát orvoshoz kell fordulnunk.

Alacsony vércukorszint

Amikor a vércukorszintünk túl alacsony, a szervezet minden rendszere a lehető legkevesebb energiát fogyasztja, beleértve az agyat, ami által egyensúlyzavar és zavarodottság alakul ki. Lehet inni egy pohár gyümölcslevet a tünetek enyhítésre, de a legjobb megnézetni a vércukorszintet, különösen akkor, ha több glukózt (cukrot) kell kapnunk intravénásan.

Szívroham és stroke

A legsúlyosabb eset, ha az egyensúlyzavar a szívroham vagy a stroke tünete. A szívroham egyensúlyzavarral társuló gyakori tünetei a mellkasi fájdalom, nehézlégzés, hányinger, kar- és hátfájdalom, vagy állfájdalom. A stroke jelei a hirtelen fejfájás, zsibbadás, gyengeség, látási zavarok, járási nehézség, összefolyó beszéd. De idősebb egyéneknél a nem múló egyensúlyzavar lehet a szívroham, vagy a stroke egyetlen tünete is akár. Ebben az esetben minden másodperc számít, tehát sürgősségi ellátás szükséges.

Szédülés: Mi a különbség?

„Egyensúlyzavara van, vagy szédül? ”Kérdezheti az orvos. Jóllehet, gyakran nehéz különbséget tenni, de nagy jelentősége van válaszunknak a további diagnózist illetően. Az egyensúlyzavar nem ugyanaz, mint a szédülés, más néven vertigo, ami azt az érzetet kelti, hogy forog velünk a világ.

A szédülés általános kiváltó okai a gyógyszerek mellékhatása, fertőzések vagy más rendellenesség a belső fülben, tumorok, hátsó agyi stroke, az egyensúly és hallás fontos idegét megtámadó Méniére betegség, jóindulatú rohamokban fellépő helyzeti vertigo, amikor a belső fülben lévő pici kristályok kimozdulnak és körben mozognak a belső fülcsatornában, valamint a Parkinson betegség.

Az alapbetegség kezelése megszüntetheti a szédülést. De a szédülés elleni csatákat meg kell vívnunk.

“A szédülés eleséshez, és ez által sérüléshez vezethet. Tehát valós probléma, különösen idősek esetében, de megelőzhető.”

Az egyensúly-érzékelő rendszer betegsége által okozott szédülés típusát tekintve lehet forgó vagy ingadozó jellegű, illetve kelthet olyan érzést, mintha gyors liftben utaznánk. 

Az okok sokfélesége miatt a szédülésben szenvedők minél előbb menjenek orvosi vizsgálatra, hogy a háttérben meghúzódó okok feltárását és kezelését megkezdhessék.

11 koleszterincsökkentő étel

11 koleszterincsökkentő étel

A magas koleszterinszint csökkenthető

Nagyon könnyű az étkezéssel aggasztóan magas szintre emelni a koleszterinszintet. A folyamat azonban, szintén étkezéssel, visszafordítható – koleszterincsökkentő étkekkel, és a véráramban lebegő zsírok armadájának csökkentésével.

Ennek megvalósítása kétágú stratégiát igényel. Fogyasszunk olyan ételeket, amelyek csökkentik a vérrög kialakulását elősegítő LDL-t, vagyis a rossz koleszterint hordozó részecskéket, ugyanakkor csökkentsük az LDL-t növelő ételek fogyasztását

 

Éljünk a jóval

A különböző ételek különböző módon csökkentik a koleszterint. Néhány közülük oldható rostokat szállít, melyek megkötik a koleszterint, megelőzik annak az emésztőrendszerbe kerülését, egyúttal kivonva azt a szervezetből mielőtt a véráramba jutna. Néhány étel többszörösen telítetlen zsírokat tartalmaz, amelyek közvetlenül csökkentik az LDL-t, míg néhány étel növényi sterolt és stanolt, amelyek meggátolják a koleszterin felszívódását a szervezetben.

Éljünk a jóval

1. Zab

Könnyen megtehető kezdő lépés a koleszterincsökkentés érdekében egy tál zabkása, vagy zabpehely fogyasztása reggelire. Ez 1-2 gramm oldható rostról gondoskodik. Tegyünk hozzá banánt vagy epret, így még hozzáadódik fél gramm. Az étkezési irányelvek napi 20-30 gramm rostot javasolnak, melyből legalább 5-10 grammnak oldható rostnak kell lennie.

2. Árpa vagy más teljes kiőrlésű magvak

Csakúgy, mint a zab és a zabkorpa, az árpa és más teljes kiőrlésű magvak hozzájárulhatnak a szívbetegség kockázatának csökkentéséhez, elsősorban az oldható rostok révén.

3. Babfélék

Különösen gazdagok oldható rostokban. Egy ideig eltart az emésztésük, ezért hosszabban tartó jóllakottság érzetet okoznak. Ezért kedvelik a fogyókúrázók is a babot. A bőséges választékból, a száraz fehérbabtól és vajbabtól a lencséig, csicseriborsóig, a homoki babig és azon is túl, a babfélék rengetegféleképpen készíthetőek el.

4. Padlizsán

Ez az alacsony kalóriatartalmú zöldség kiváló forrása az oldható rostoknak.

5. Diófélék

Temérdek tanulmány bizonyítja, hogy a dió, mogyoró, mandula és más diófélék milyen jó hatással vannak a szívre. Kb. 50 gramm fogyasztása naponta jelentősen csökkenti az LDL-t, ráadásul a diófélék más hasznos tápanyagot is tartalmaznak.

6. Növényi olajok

Néhány növényi olaj (repceolaj, napraforgóolaj, sáfrányolaj stb.) használata vaj, disznózsír helyett, vagy a sütési idő rövidítése hozzájárulnak az LDL csökkentéséhez.

7. Alma, szőlő, eper, citrusfélék

Ezek a gyümölcsök gazdagok pektinben, amely az oldható rost egyik LDL-csökkentő típusa.

8. Sterollal és stanollal dúsított ételek

Gyártás során növényi gyantával dúsíthatják a margarint, müzliszeletet, narancslét és a csokoládét is. 2 gramm növényi sterol vagy stanol naponta mintegy 10%-kal csökkentheti az LDL mértékét.

9. Szója

A szójababnak és az ebből készült ételeknek, mint a tofu és a szójatej, egykor jelentős koleszterincsökkentő hatást tulajdonítottak. Az elemzések szerényebb hatást mutatnak – 25 gramm szójaprotein naponta (kb. 250g tofu vagy 2 ½ csésze szójatej) 5-6 %-kal csökkenthetik az LDL-t.

10. Zsíros hal

Heti kétszeri vagy háromszori halfogyasztás kétféleképpen csökkentheti az LDL-t: helyettesíti az LDL szintet növelő telített zsírokat tartalmazó húst, és az LDL csökkentő omega-3 zsírokat továbbítja szervezetnek. Az omega-3 csökkenti a triglicerideket a véráramban, ezáltal védi a szívet a szabálytalan szívritmus kialakulásától.

11. Rostos kiegészítők

A kiegészítők a legkevésbé hatékonyak az oldható rostok vonatkozásában. A Metamucilban található lándzsás útifűből két teáskanálnyi naponta mintegy 4 gramm oldható rostról gondoskodnak.

Szabaduljunk meg a rossztól

A káros LDL felfelé, az óvó HDL lefelé kúszik az étkezéssel és az életmóddal összhangban. Bár a géneknek is szerepe van – néhányan genetikailag erősebben reagálnak az elfogyasztott ételekre – ezekre nincs befolyásunk. Az alábbi négy dologra viszont van:

Telített zsírok

A telített zsírok forrása tipikusan az állati eredetű termékek, mint a vörös hús, zsíros tejtermékek és tojás, valamint néhány növényi olaj, mint a pálmaolaj, kókuszolaj, kakaóvaj. A telített zsír emelheti a „rossz” koleszterin, az LDL szintjét. Ugyanakkor van előnye is, csökkenti a triglicerideket és lökést ad a „jó” koleszterin szintjének.

A telített zsírok szerepe a szívbetegségben vita tárgyát képezi napjainkban. A legjobb, ha korlátozzuk a telített zsírokban gazdag ételek fogyasztását.

Transzzsírok

Megfelelő transzzsír mennyiség nincs! A transzzsírok annak a kémiai reakciónak a melléktermékei, melyek során a folyékony növényi olajból szilárd margarin jön létre, illetve, amely megakadályozza a folyékony növényi olaj avasodását. Ezeknek a zsíroknak nincs tápértéke – és biztosan tudható, az egészségre ártalmasak. A transzzsírok emelik az LDL és a triglicerid, míg csökkentik a HDL koleszterin szintjét. Pozitív folyamatnak tekinthető, hogy több fontos élelmiszergyártó cég és étterem egészségesebb zsírokkal helyettesíti a transzzsírokat.

Testsúly és mozgás 

A túlsúly és a mozgásszegény életmód hat a véráramban keringő zsírokra. Az elhízás károsan befolyásolja a rossz LDL, és közvetetten csökkenti a védő hatású HDL szintet. A súlyleadás és a több mozgás megfordíthatja ezeket a tendenciákat.

Mindent összevetve

Ha pénzbefektetéséről van szó, a szakemberek javasolják, készítsünk egy különféle befektetésekből álló portfoliót, és ne tegyük bele az összes tojásunkat ugyanabba a kosárba. Ugyanez vonatkozik a koleszterincsökkentő étkezésre. Jobban működik a koleszterincsökkentés, ha különféle ételekkel, különféle módon lépünk akcióba.

Az elsősorban vegetáriánus „diétás koleszterincsökkentő ételekből álló portfolió” jelentősen csökkenti az LDL-t, a triglicerideket és a vérnyomást. Kulcsösszetevői a sok gyümölcs és zöldség, finomított magvak helyett teljes kiőrlésű magvak, és növényi eredetű fehérjék. Az étkezés része legyen az oldható rostokban gazdag növényi sterollal, zabbal, árpával, lándzsás útifűvel, okrával és padlizsánnal dúsított margarin, szója fehérje és a teljes kiőrlésű mandulaőrlemény.

Természetesen az átállás a koleszterincsökkentő diétára több figyelmet igényel, mint bekapni a napi statin adagot. Ki kell bővíteni az ételrepertoárt új struktúrájú és ízű ételekkel. Ugyanakkor, ez a koleszterincsökkentés „természetes” módja.

Ugyanakkor, a sok gyümölcsöt, zöldséget, babot, diót tartalmazó étrend nagyon előnyös a szervezetnek, a koleszterincsökkentő hatás mellett. Szinten tartja a vérnyomást, hozzájárul az erek rugalmasságához és alkalmazkodóképességéhez. Jó a csontoknak, az emésztésnek, a látásnak és a mentális egészségnek.

Bár a koleszterin nélkülözhetetlen az életünkhöz, a túl magas (rossz) koleszterinszint súlyos károkat okoz, nagyon rossz hatással lehet az egészségünkre. Az életmód megváltoztatásával, az étrendünk átalakításával azonban sokat tehetünk a koleszterinszint csökkentéséért!

A szervezetünkben keringő koleszterin két forrásból származik: egy részét a testünk maga állítja elő, a többit azonban kívülről, az ételeinken keresztül visszük be. Mégis egy toxin, mely lerakódhat az érfalakon, úgynevezett plakkokat képezhet, és ezek a plakkok később komoly problémák forrásává lesznek.

Lyme karditis

Még csak éppen felszabadulhatunk a COVID 19 okozta megpróbáltatásokból, máris újabb kihívás, a szezonális kullancsfertőzés következtében kialakuló Lyme–kór veszélyével kerülhetünk szembe.

A Lyme kór több szervet érintő betegség, melyet a kullancsok által terjesztett Borellia burgdorferi baktérium okoz.  Szívbetegséget a fertőzés relatív korai fázisában vált ki, mely általában néhány héttől -1 hónapon belül jelentkezik. Leggyakrabban az ingerületvezető rendszer megbetegedése okoz panaszt, de szívizom károsodás közvetlen a szívizom és szívburok gyulladása következtében is előfordul.

A betegség előfordulása sokkal ritkább Európában, mint az Egyesült Államokban, melynek oka lehet a Lyme-kórokozó baktériumtörzsek előfordulásának különbsége a  két kontinens  között.  A betegség férfiakban 3x gyakrabban jelentkezik, mint nőkben. A kór  egyéb tüneteinek (eryhtema migrans) felismerése után az időben megkezdett és megfelelő antibiotikus kezelés kivédheti a kardiológiai érintettséget.

Klinikai tünetei tipikusan 1-2 hónappal az infekció megjelenése után kezdődnek, a szívbetegség lehet egyedüli megjelenés, de gyakrabban társul bőr és idegrendszeri  tünetekkel. Kardiológiai tünetek változatosak: a teljes tünetmentességtől a szédülés-ájulás-nehézlégzésen át erőteljes szívdobogás és /vagy mellkasi fájdalom előfordulhatnak. Amerikai adatok alapján a Lyme-kór okozta szívbetegségek közül az ingerületvezetési zavar volt a leggyakoribb, ezt követte a szívizom-gyulladás, majd szívizom-gyengeség, legkevesebb a szívburok-gyulladás volt. A változó súlyosságú ingerületvezetési zavar 3-42 napig tart átlagosan , a súlyos zavarok rövid időn belül javulnak, míg a kevéssé súlyos forma hosszabb ideig áll fenn.

A Lyme szívizom- szívburok-gyulladás általában jó gyógyulási hajlamú, enyhe lefolyású, ritkán alakul ki következményes szívnagyobbodás és krónikus szívizom-elfajulás.

A betegség diagnózisa epidemiológiai, klinikai és pozitív szerológiai eredményeken alapul, ami lényeges a szükséges antibiotikus kezelés elkezdése miatt, de azért is, hogy a beteg ne kapjon pl. az ingerületvezetési zavar miatt indokolatlanul állandó pacemakert, mert a Lyme karditisben jelentkező vezetési zavar általában rövid idejű, súlyos esetben is csak ideiglenes pacemakerrel kezelése indokolt.

A Lyme -karditis kezelése elsősorban a hosszú távú komplikációk kivédését szolgálja, súlyosabb vezetési zavar esetén kórházi kezelés is szükségesség válhat. Szájon át szedhető antibiotikumok a legtöbb esetben elegendőnek bizonyulnak, ritkán van szükség vénás adagolásra. A megfelelő időben és ideig tartó Lyme karditis prognózisa jó, teljes gyógyulása elérhető.

A stresszről általában

Bár a stressz elkerülhetetlen velejárója életünknek, van rá módszer, hogy felkészítsük szervezetünket és megtanuljuk észrevenni a stressz figyelmeztető jeleit, például az alvászavarokat, a fejfájást , erőteljes vagy gyorsabb szivdobogást, mély légvételi kényszert, az ingerültséget. Ha felismertük, hogyan reagál szervezetünk a stresszre, azt is begyakorolhatjuk, hogyan „kapjuk el” még a stressz-ciklus elején. A stresszt okozó helyzeteket és kiváltó okait stresszoroknak nevezzük. Bármi, ami a megszokottól eltérő, vagy annál magasabb követelményeket támaszt, stresszort jelenthet az egyén számára. Ugyanakkor, némely esetben bizonyos pozitív események, helyzetek is stresszt okozhatnak.

Manapság a napi hírek figyelemmel kísérése önmagában is stresszt okozhat. Ehhez még hozzáadódnak a mindennapi élet stresszei, a munkahelyi, családi problémák, a betegség kezelése – jelen esetben a járványhelyzet miatti félelem – és minden napunkat áthathatja a szorongás és aggodalom.

Végül, hogy mi okozza a stresszt, legalább részben attól függ, hogyan érzékelünk egy bizonyos körülményt.  Előfordulhat, hogy valami stresszt okoz nekünk, ugyanakkor valaki másban nem indukál feszültséget. Míg néhányunk retteg a nyilvános szerepléstől, mások a reflektorfényben élnek. Ahol az egyik ember jól elviseli a megnövekedett terhelést és szűk határidővel teljesít a legjobban, másokra a megnövekedett igények bénítóan hatnak. Van, aki örömmel vesz részt idős szülei gondozásában, de esetleg a testvérei számára a gondozás követelményei óriási idegi vagy fizikai megterhelést jelentenek.

Természetesen nem minden stressz külső tényezők következménye. A stressznek belső kiváltó okai is lehetnek, ha túlzottan aggódunk valami miatt, aminek a bekövetkeztétől félünk, vagy feltételezzük a bekövetkeztét, vagy irracionális pesszimista gondolatink merülnek fel.

Amikor az egyén érzékeli a veszélyt – akár valós, akár csak elképzelhető -, a test védekező képességei nagy sebességre kapcsolnak egy automatikus folyamatban, amelyet stresszválasznak hívnak.

A stresszreakció a test védekezésének egyik módja. A munkában például segít koncentráltnak, energikusnak és ébernek maradni.  A stressz segíthet is bennünket a felmerülő kihívásokkal megküzdeni,vagy arra késztet, hogy a vizsgára tanuljunk, amikor inkább tévét néznénk. De egy bizonyos ponton túl a stressz már nem lesz hasznos és komoly károkat okoz az egészségnek. Rossz hatással van a hangulatra, rontja teljesítményt, az emberi kapcsoltatokat és az életminőséget.

A stressz fizikai hatásai

A stressz esetében, az agy védekező jeleket küld a szervezetnek.. Az úgynevezett stresszhormonokat a mellékvese termeli és bocsátja ki, ezek a kortizol, az adrenalin/epinefrin és a norepinefrin. Ezek a hormonok a véráramon keresztül könnyen eljutnak az artériák és a szív irányába. Az adrenalin hatása miatt megemelkedik  a pulzusszám, a vérnyomás.A kortizol az artériák falát károsítja, hozzájárul a koleszterin-plakkok kialakulásához és felhalmozódásához. Összességében ezek a változások növelik egy esetleges szívroham, vagy stroke kialakulásának kockázatát., felboríthatják az emésztőrendszert és a reproduktív rendszert, felgyorsítják az öregedési folyamatot, agyműködést is befolyásolhatják, depressziót és más mentális egészségügyi problémákat okozva. Egyes szakértők szerint a stressz az összes betegség 90% -áért felelős. A krónikus stressz gyengítheti az immunrendszert.

Stressz okozta tünetek esetén is javasolt a szervi megbetegedések kizárása.

Hogyan vészeljük át életünk stresszes időszakait?

A szorongás kezelésének számos módja létezik, de fel kell ismernünk, mikor van szükség szakmai segítségre.

A stressz és szorongás hatékony kezelésének mechanizmusai segíthetnek megőrizni lelki egészségünket viharos időkben is.

Megbirkózni a szorongással

Először fel kell mérni, hogy az adott esetben érzett szorongás reális-e, vagy rendellenességnek tekinthető. Ha szorongás egy ideje zavarja a mindennapi életünket, konzultáljunk szakemberrel , aki sokféle terápiával- gyógyszeres és nem gyógyszeres -is segíthet a szorongás feloldásában.

A mindennapi szorongásainkat enyhítheti, ha a családtagoknak, barátainknak beszélünk aggodalmainkról. Ha orvosunkkal megbeszéljük a stressz által kiváltott egészségügyi problémákat, például a magas vérnyomást , szivritmuszavart,mellkasi fájdalmat,  vagy a rossz alvást, ő segít megtalálni a kezelési módszereket.

Étkezzünk egészségesen ,könnyű,  ízletes ételeket. Folytassuk a kedvenc tevékenységeinket, ha ezekben elmerülünk, legalább ideiglenesen eloszlathatjuk a szorongást.

Rendszeresen végezzünk fizikai gyakorlatokat. A fizikai aktivitás az idegrendszerre stressz-csökkentő hatást fejt ki. Naponta csak 30 perc séta segíthet javítani a hangulatot. A jóga és a tai chi –csak néhány  a sokféle sportolási lehetőség közül- ellazíthatja a testét és az elmét.

Vezessünk egy listát. Ha az aggodalom, vagy félelem kezd uralkodni a gondolatainkban, írjuk le minél részletesebben. Sokan úgy találják, hogy már csak az aggodalmak felsorolása, meghatározása is ad némi megkönnyebbülést.

A nyugtató technikák használata is javíthatja a hangulatot, csökkentheti az egészségügyi kockázatokat, és segítheti a mindennapi élet problémáinak feldolgozását. Ilyen technikák elsajátíthatók a stressz-csökkentő programokon, vagy okostelefon alkalmazással, amelyek útmutatást nyújtanak e technikák gyakorlásában.

A stressz oldásával és csökkentésével mentesíthetjük szervezetünket a feszültség hosszú távú lelki és fizikai hatásai alól. A figyelmeztető jelek felismerésének köszönhetően egészségesebb életet élhetünk.

Dr. Seidner Judit
belgyógyász-kardiológus szakorvos

Melyek a legfőbb kockázati tényezők és hogyan kezelhetőek a szív- és érrendszeri megbetegedések?

A szív- és érrendszeri betegségek a WHO adatai szerint az egész világ a vezető halálokok közé tartoznak. Emiatt kiemelten fontos beszélnünk a kockázati tényezőkről illetve a kezelési lehetőségekről. Melyek ezek és mit érdemes tudni róluk? 

Kezelés

Az egyén számára a legmegfelelőbb kezelési lehetőség az adott betegség típusától függ. A kezelés történhet gyógyszerekkel vagy műtéten, invazív beavatkozás (pl. rehabilitáció) által. Ilyenkor a kezelés célja egyrészt a tünetek enyhítése, valamint az állapot, vagy a betegség újra előfordulása, vagy a súlyosbodás kockázatának csökkentése. Illetve a kezelés célja lehet a szövődmények, komplikációk előfordulásának megelőzése is, ideértve a szívelégtelenség, a stroke, szívroham, vagy halál kockázatának csökkentését, kivédését is. 

.Kockázati tényezők

A CVD életkori kockázata mind férfiak, mind nők esetében meghaladja az 50% -ot. A CVD kockázati tényezői a következők:

  • magas vérnyomás,
  • atherosclerosis, vagy elzáródások az artériákban,
  • sugárkezelés
  • dohányzás,
  • rossz alvási higiénia,
  • magas vérzsírszintek
  • cukorbetegség,
  • magas zsírtartalmú, magas szénhidráttartalmú étrend,
  • fizikai inaktivitás,
  • elhízottság,
  • alvási apnoe,
  • túlzott alkoholfogyasztás
  • stressz,
  • légszennyeződés,
  • krónikus obstruktív tüdőbetegség, vagy csökkent tüdőfunkció más formái.

Bizonyos esetekben több kardiovaszkuláris kockázati tényező együttesen van jelen. Az elhízás például a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és a 2. típusú cukorbetegség kockázati tényezője. Egy személynek mind a négy állapota egyszerre is előfordulhat.

Okok

A CVD döntően az atherosclerosis szövődményeként fordul elő. A keringési rendszer megbetegedéséhez nagyban járul hozzá a cukorbetegség de akár vírus, vagy gyulladásos folyamat, például szívizom-gyulladás, veleszületett szívbetegség miatt is létrejöhet. A CVD gyakran magas vérnyomásból származik, amely nem okoz tüneteket. Ezért hangsúlyos a vérnyomás rendszeres ellenőrzése. 

Megelőzés

A CVD több típusa megelőzhető. Alapvető fontosságú a kockázati figyelembevétele az alábbi lépések megtételével:

  • az alkohol és a dohányzás csökkentése,
  • friss gyümölcsök és zöldségek fogyasztása,
  • a só, cukor és telített zsírok bevitelének csökkentése,
  • az ülő életmód elkerülése, különösen a gyermekek esetében.

Míg ezen tényezők kártékony hatásai fiatalabb életkorban kevéssé mutatkoznak, ugyanakkor az élet későbbi szakaszaiban, a kockázati tényezők folyamatos megléte hozzájárulhat a CVD kialakulásához.

A WHO becslése szerint 2030-ra évente 23,6 millió ember fog meghalni  a CVD, főleg a stroke és a szívbetegség következtében.Noha ezek a feltételek továbbra is fennállnak a globális halálozási rátában, a megelőzés érdekében meg lehet tenni a fentiekben javasolt lépéseket.

Dr. Seidner Judit

belgyógyász-kardiológus

Hogyan induljunk el az egészségesebb élet útján az új évben?

Sokan kezdjük az új esztendőt fogadalmakkal: egészséges életet szeretnénk élni 2020-ban. Azonban számos nehézségbe ütközhetünk. Az igazi kihívások, melyekkel ilyenkor szembesülünk: a megfelelő és elérhető célok kitűzése, ezek közötti sorrendiség felállítása, valamint azok megvalósíthatósága – csak hogy néhányat említsünk.

Mindez erőfeszítés nélkül nehezen sikerülhet, de messze nem lehetetlen.

Lássuk, mi az, amit biztosan megtehetünk!

Étkezzünk egészségesebben!

Ahhoz, hogy biztosan célt érjünk, először csak kisebb változtatásokkal érdemes kezdeni. A sikerül kulcsa az is, hogy felmérhető célokat tűzzünk magunk elé, ha egészségesebb étkezést és kalóriacsökkentést szeretnénk.

Minden hónapban újabb és újabb célokat tűzzünk magunk elé! Kontrolláljuk az otthoni desszertfogyasztást, és a kanál fagylalt vagy egy kis darab csokoládé jelentse a jól megérdemelt jutalmat, amellyel időnként megajándékozzuk magunkat.

Ha elhatároztuk, hogy több gyümölcsöt és zöldséget fogunk fogyasztani, akkor próbáljuk meg beilleszteni azokat a már kedvelt ételekbe. Adjunk spenótot, vagy zöldpaprikát a pizzánkhoz, vagy mártogassunk nyers brokkolit vagy sárgarépát egy kis salátaöntetbe.

Az adagok és ezen belül az arányok szerepe kulcsfontosságú az egészséges táplálkozásban. Próbáljuk meg, hogy csak a felét, vagy háromnegyedét esszük meg annak a mennyiségnek, amelyet általában étkezéskor fogyasztunk.

A cukros italokat ilyenkor tiltó listára kell helyeznünk. Legyen a víz a legfőbb folyadékbevitelünk. Ha ízletesebb italra vágyunk, akkor sincs minden veszve, hiszen a friss vizet ízesíthetjük pár szelet szamócával vagy uborkával is akár.

Pihentető alvás

A rendszeres, regeneráló alvás – a legtöbb egészséges felnőtt számára ez éjszakánként kb. hét-kilenc óra – szükséges az egészséges anyagcseréhez, az agy optimális működéséhez és a minőségi élethez. Elegendő pihentető alvás nélkül ugyanis hosszú távú problémák jelennek meg, mint a súlygyarapodás, krónikus betegségek, például a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a szívbetegségek.

Mozogjunk többet!

A fizikai aktivitás kalóriát éget, segít a fogyásban és hozzájárul az általános egészségi állapotunk javításához. Ismét szeretnénk kihangsúlyozni, mennyire fontos, hogy az életmód-változtatás fokozatos legyen. Reális, mérhető, heti és havi célokat kell kitűzni.

Ha egy igazi otthonülő lustaság vagy, ne akarj két hónapon belül maratont futni.

Kisebb lépésekre célszerű összpontosítani: például napi 30 perc sétára két héten keresztül. Ezután lehet kitűzni egy nagyobb célt, amely magába foglalja az intenzívebb gyaloglást. Ezután jöhet a futás.

Néhány ember már a célok felállításakor hibát követ el: vagy túl ambiciózus, vagy nem elég ambiciózus célokat tűz maga elé.” Kulcsfontosságú a megvalósítható és elérhető célok kitűzése.

A szív- és érrendszeri betegségek kockázata növekszik a túl sok üléssel, ezért a felnőtteknek hetente legalább 150 percnyi mérsékelt testmozgásra, vagy legalább 75 percnyi erőteljes tevékenységre kell törekedniük. Próbáljunk meg izomerősítő tevékenységeket is végezni. Cél a fizikai aktivitás fokozása, amely történhet egy edzőórán, élénk sétákon, erőteljes kerti munkálatokkal, vagy akár tánccal.

A tevékenységet nem kell folyamatosan végezni. A különböző típusú testmozgások, vagy egyéb fizikai tevékenységek kis részekre bonthatók a hét folyamán.

Ütemezzünk be egy felülvizsgálatot!

A fizikai és mentális egészség fenntartása érdekében elengedhetetlen a rendszeres konzultáció a kezelőorvossal. A látogatások során minden olyan tényezővel foglalkozni kell, amely befolyásolhatja az egészségi állapotot, beleértve az életmódbeli változtatásokat, és a gyógyszerek szedésének feltételeit, vagy esetleges akadályait. Ezeknek a beszélgetéseknek tartalmazniuk kell a családi kórtörténetet is, amely szorosan kapcsolódik a szívbetegség kockázatához. Tehát, ha nem ismerjük a család egészségügyi történetét, kérdezzük a rokonokat! Kezdjük a közeli családtagokkal, majd folytassuk a távolabbi rokonok kikérdezésével.

_____________________________________________________________

 

Dr. Seidner Judit

belgyógyász-kardiológus

 

 

Milyen tünetek utalhatnak a szív- és érrendszerei megbetegedésre?

A tünetek az adott állapottól függően változhatnak. Bizonyos állapotok, mint például a 2. típusú cukorbetegség vagy a magas vérnyomás, kezdetben egyáltalán nem okozhatnak tüneteket.

Az alapul szolgáló szív- és érrendszeri problémák jellemző tünetei azonban a következők:

  • fájdalom vagy nyomás a mellkasban,
  • fájdalom vagy kellemetlenség a karokban, a bal vállban, könyökben, állkapocsban vagy hátban;
  • légszomj,
  • hányinger és fáradtság,
  • szédülés vagy kábultság,
  • hideg verejtékezés.

Bár ezek a leggyakoribb tünetek, a CVD a test bármely részén okozhat tünetet.

Életmód-tippek

A következő lépéseket lehet megtenni a CDV megelőzésére:

  • Testtömeg kontroll: a Nemzeti Cukorbetegség, Emésztőrendszeri és Vesebetegségek Intézete szerint, ha valaki a testtömegének 5-10%-át elveszíti, csökkentheti a CVD kialakulásának kockázatát.
  • testmozgas-pitvari-fibrillaciovalRendszeres testmozgás: az American Heart Association (AHA) javaslata heti 150 perces közepes-intenzív mozgás.
  • Szív-barát étrend: a többszörösen telítetlen zsírok és az omega-3 tartalmú ételek, mint például olajos hal, gyümölcsök és zöldségek fogyasztása csökkenti a megbetegedések kockázatát. A feldolgozott ételek, só, telített zsír és hozzáadott cukor bevitelének csökkentése hasonló hatással jár.
  • Dohányzásról való leszokás: a dohányzás a CDV minden formájának egyik fő kockázati tényezője, így elsődleges fontosságú felhagyni vele.

 

A szív- és érrendszeri betegségek típusai

A szív- és érrendszer, avagy keringési rendszer biztosítja a szervezet vérellátását. A rendszer szívből, erekből és kapillárisokból áll.

 

A kardio-vasculáris megbetegedés (CVD) napjainkban a leggyakoribb halálok. Ugyanakkor, sokféleképpen lehet csökkenteni a kialakulásának kockázatát, és számos lehetőség is rendelkezésre áll a betegség kezelésére. A CVD részét képező állapotok kezelése, tünetei és megelőzése gyakran átfedésben vannak

Típusai

A CVD sokféle, különböző típusú állapotot takar. Ezek közül néhány kialakulhat egyidejűleg, vagy más állapotokhoz és betegségekhez vezethet a csoporton belül.

A szívet érintő betegségek és állapotok az alábbiak:

  • angina: mellkasi fájdalom, amely a szívben csökkent véráramlás következtében jelentkezik;
  • veleszületett szívbetegség: születéstől kezdve fennálló, a szív működésével vagy szerkezetével kapcsolatos probléma;
  • koszorúér betegség: a szívizmot ellátó artériákat érinti;
  • szívroham: a szív véráramának és oxigénellátásának hirtelen elakadása;
  • szívelégtelenség: a szív nem megfelelő összehúzódó és elernyedő képessége,
  • dilatativ (tágult) szívizombetegség: a szív kitágul, izomzat ereje csökken és nem képes a vér hatékony pumpálására;
  • hipertrofikus kardiomiopátia: a szívizom falai megvastagodnak következményesen izomlazulás, és vérellátás zavarai, ritmuszavarok kialakulásához vezetnek,
  • mitralis regurgitáció: a mitrális billentyű elégtelen záródása következtében a szív összehúzódásakor visszaáramlik a bal pitvarba;
  • mitralis billenytyű előre esés( prolapsus ): a mitrális billentyű egy része a szív bal pitvarába dől, a következményes mitrális regurgitációt okoz;
  • aorta stenosis: az aortabillentyű szűkülése, csökkent véráramlást okozhat a szívből induló aortában;
  • pitvarfibrilláció: szabálytalan ritmus, amely növeli a stroke kockázatát;
  • reumatikus szívbetegség: gennykeltő streptococcus okozta mandulagyulladás következménye lehet. A szívben gyulladást okoz és a szívizomzat, illetve a szívbillentyűk működését károsíthatja.
  • sugárterápiás szívbetegség: a mellkas sugárterápiája a szívbillentyűk, valamint az izomzat károsodásához vezethet.

Az érrendszeri betegségek típusai: 

sziv-elegtelenseg-mitralis-billentyuAz érrendszeri betegségek az artériákat, vénákat, vagy hajszálereket érintik a test egészében és a szív körül. Ezek a következők lehetnek:

  • perifériás artériás betegség: az artériák szűkületét okozza, mely csökkenti a végtagok véráramát;
  • aneurizma: az artériák helyi kitágulása, amely megrepedhet, halálos vérzést okozhat.
  • Ateroszklerózis: az erek falai mentén plakk alakul ki, szűkíti azokat és korlátozza az oxigénben gazdag vér áramlását;
  • vese artériás betegség: befolyásolja a vér áramlását, a következményes magas vérnyomást okozhat;

  • Raynaud-kór: az artériák simaizomzatának összehúzódása, mely átmeneti vérellátási zavart okoz;
  • ischaemiás stroke: az agyi erekben vérrög okozta elzáródás következménye.

A CVD-n belül bizonyos egészségügyi állapotok kezelhetők az életmód megváltoztatásával, azonban néhány állapot életveszélyes lehet, mely sürgősségi beavatkozást igényelhet (műtét).

Jövő heti cikkünkben témánkat folytatjuk a tipikus tünetekkel, a kockázati tényezőkkel és a kezelési lehetőségekkel!

Minden, amit a magas koleszterinszintről tudni érdemes

A koleszterin a vérben található viaszos anyag. A szervezetnek szüksége van koleszterinre az egészséges sejtek felépítéséhez, de a magas koleszterinszint növelheti a szívbetegség kockázatát.

Magas koleszterinszintekkel zsíros lerakódások alakulhatnak ki az erekben. Végül ezek a lerakódások növekednek, megnehezítve a vér áramlását az artériákon. Időnként ezek a lerakódások hirtelen eltörhetnek, és vérrögöt képezhetnek, ami szívrohamot vagy stroke-ot okozhat.

A magas koleszterinszint örökölhető, de gyakran az egészségtelen életmódválasztás eredménye, tehát megelőzhető és kezelhető. Az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás és néha a gyógyszeres kezelés segíthet csökkenteni a magas koleszterinszintet.

Tünetek

A magas koleszterinszintnek nincs tünete. Megállapításának egyetlen módja a vérvizsgálat.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Forduljon orvosához a koleszterinteszt elvégzése céljából. Azokat a gyermekeket és fiatal felnőtteket, akiknél nincs jelen a szívbetegség kockázati tényezője, általában egyszer tesztelik 9 és 11 év között, majd ismételten 17 és 19 év között. A szívbetegség kockázati tényező nélküli felnőtteknél a vizsgálatot általában 1-2 évente kell elvégezni.

Ha a vizsgálati eredmények nem esnek a kívánt tartományba, orvosa gyakrabban végzendő méréseket javasolhat. Ugyancsak gyakrabban kell elvégezni a vizsgálatot, ha a családban már előfordult magas koleszterinszint, szívbetegség vagy egyéb kockázati tényezők vannak jelen, mint például dohányzás, cukorbetegség vagy magas vérnyomás.

Okok

A fehérjékhez kapcsolódó koleszterint a véráram szállítja. A fehérjék és a koleszterin kombinációját lipoproteinnek nevezik. Különböző típusú koleszterin létezik:

  • Kis sűrűségű lipoprotein (LDL). Az LDL vagy “rossz” koleszterin, a koleszterinrészecskéket szállítja. Az LDL koleszterin felhalmozódik az artériák falaiban, keményíti és szűkíti azokat.
  • Nagy sűrűségű lipoprotein (HDL). A HDL vagy a „jó” koleszterin felveszi a felesleges koleszterint, és visszajuttatja a májba.

A lipidprofil része a trigliceridszint mérése is. A magas trigliceridszint is növelheti a szívbetegség kockázatát.

Az ellenőrizhető tényezők – mint mozgásszegénység, az elhízás és az egészségtelen étrend – hozzájárulnak a magas koleszterin- és az alacsony HDL- koleszterinszinthez. A befolyásolhatatlan tényezők is szerepet játszhatnak. Például genetikai adottságok megakadályozhatják, hogy a sejtek hatékonyan távolítsák el az LDL koleszterint a vérből, valamint a máj nagyobb koleszterin termelését válthatják ki.

Kockázati tényezők

A rossz koleszterin kockázatát növelő tényezők a következők:

  • Helytelen étkezés. 

Az állati termékekben lévő telített zsírok és a transzzsírok fogyasztása, amelyeket néhány kereskedelemben kapható süteményben és kekszekben, valamint a mikrohullámú sütőben kipattogtatható kukoricában is található, emeli a koleszterinszintet. A magas koleszterinszintű ételek, például a vörös hús és a teljes zsírtartalmú tejtermékek szintén növelik a koleszterinszintet.

  • Elhízás. Ha a testtömeg-index (BMI) 30 vagy annál nagyobb, akkor fennáll a magas koleszterinszint kockázata.
  • Mozgáshiány. A testmozgás elősegíti a szervezet HDL vagy “jó” koleszterinszintjének növelését, miközben növeli az LDL-t vagy a “rossz” koleszterint alkotó részecskék méretét, ami csökkenti annak káros hatását.
  • Dohányzás. A dohányzás károsítja az erek falait, ezzel elősegítve a zsírlerakódások felhalmozódását. A dohányzás csökkentheti a HDL vagy “jó” koleszterin szintjét is.
  • Életkor. Mivel a test kémiája megváltozik az öregedéssel, a magas koleszterinszint kockázata növekszik. Például, az életkor növekedésével, a máj kevésbé lesz képes eltávolítani az LDL koleszterint.
  • Cukorbetegség. A magas vércukorszint hozzájárul a nagyon alacsony sűrűségű lipoproteinnek (VLDL) nevezett veszélyes koleszterin növeléséhez és az alacsonyabb HDL koleszterin szintjének csökkentéséhez. A magas vércukorszint károsítja az artériák nyálkahártyáját is.

 

Szövődmények

Ateroszklerózis kialakulása 

A magas koleszterinszint veszélyes koleszterin- és egyéb lerakódást okozhat az artériák falán (atherosclerosis). Ezek a lerakódások (plakkok) csökkenthetik az artériákon áthaladó véráramlást, ami szövődményeket válthat ki, mint például:

  • Mellkasi fájdalom. Ha a vérrel ellátott artériákat (koszorúér-artériákat) érinti, mellkasi fájdalom (angina) és a koszorúér-betegség tünete jelentkezhet.
  • Szívroham. Ha a plakkok elszakadnak vagy megrepednek, a plakk-repedés helyén vérrög képződhet – blokkolva a vér áramlását, vagy kiszabadulva, elzárhatja az artériát. Ha a szív egy részének vérellátása megáll, szívroham következik be.
  • Stroke. A szívrohamhoz hasonlóan stroke fordul elő, amikor egy vérrög blokkolja a vér áramlását az agy egy részéhez.

Megelőzés

Ugyanazok, a szív tekintetében egészséges életmód-változtatások, amelyek csökkenthetik a koleszterinszintet, megakadályozhatják, a koleszterinszint elsődleges kialakulását. is. A magas koleszterinszint megelőzése érdekében fontosak a következők:

  • Alacsony sótartalmú étrend, amely hangsúlyozza a gyümölcsöket, zöldségeket és a teljes kiőrlésű gabonákat;
  • Az állati zsírok mennyiségének korlátozása, a jó zsírok használata;
  • Fogyás és az egészséges testsúly fenntartása;
  • Leszokás a dohányzásról;
  • Fizikai gyakorlatok végzése naponta, legalább 30 percig;
  • Mérsékelt alkoholfogyasztás vagy tartózkodás a fogyasztásától;
  • A stresszhelyzetek kezelése.
    _______________________________________________________________

A ma elfogadott nézet szerint betegek esetében minél alacsonyabb a koleszterin, annál jobb. Másrészt más az elérni kívánt koleszterinérték egy egyébként egészséges, de magas koleszterinértékkel rendelkező személy esetében, mint a veszélyeztetett, vagy a stroke-on, infarktuson átesett betegnél. A megfelelő gyógyszerelés, és ehhez kapcsolódóan a gyakori és szakszerű orvosi kontroll a tartós eredményesség záloga.

 

Dr. Seidner Judit

belgyógyász-kardiológus