MRI, stent, kardiovaszkuláris betegségKitűnő kérdés. Az MRI alkalmazása egyre elterjedtebb, diagnosztikában való használata növekvő tendenciát mutat. Ennek egyik oka, hogy az MRI (mágneses rezonancia képalkotás), ahogy a neve is mutatja, sugármentes vizsgálati módszer, a röntgennel, vagy a CTI- vel ellentétben.

Bizonyos fémek ferromágnesesek, ez azt jelenti, hogy átmágneseződnek. A probléma az, hogy az erős mágneses mező el tud mozdítani, vagy néhány esetben meg tud forgatni egy ferromágneses tárgyat. Képzeljük el, milyen sérülés következhet be, ha egy, a betegben lévő ferromágneses tárgy elkezd mozogni.

Szerencsére, a beültethető tárgyakat már általában az esetleges MRI elvégezhetőségének figyelembevételével tervezik. 2007-ben az American Heart Association kiadott egy útmutatót a biztonságos mágneses rezonancia képalkotó diagnosztika alkalmazására, a kardiovaszkuláris eszközzel élő betegekre tekintettel.

Az előírás érvényes a koszorúsér stent-ekre, műbillentyűkre, pacemakerekre és még a szívműtétnél használt fémvarratra is és valamennyi MRI eljárásra vonatkozik, legyen ez emlő, mellkas, has vagy végtagról készülő MR képalkotás.

Első lépésként a fémeszközt beültető orvossal kell konzultálni. Sok orvos ad a beültetett eszközről és az azzal való biztonságos „együttélésről” írásbeli tájékoztatást betegeinek, általában közvetlenül annak beültetését követően.

Ha az eszköz nem ferromágneses, az MR diagnosztikai eljárás minden további nélkül elvégezhető. Néhány eszköz gyengén ferromágneses. Az ilyen eszközzel élő betegeknek kerülniük kell az MR képalkotó eljárást közvetlenül a beültetés után. A szövetek gyógyulása heteket vesz igénybe és segíti a segédeszköz rögzülését. Bölcs döntés, a nem sürgősségi képalkotó vizsgálatot a beültetés után hat héttel végezni.

Kivételes esetekben sürgős, vagy nélkülözhetetlen vizsgálatokra van szükség. Ilyenkor, a szakemberek mérlegelik a képalkotó eljárás kockázatait és előnyeit.

A legtöbb koszorúsér stent bevizsgált és nem ferromágneses fémből készül. Mindazonáltal, azok a betegek is konzultáljanak a beültetést végző orvossal, akik 2007 után kaptak stent-et, bár gyakorlatilag a 2007 után gyártott eszközök MR képalkotás szempontjából biztonságosnak tekinthetők.

Ugyanakkor általánosan javasolt, hogy a mágneses erősség 3 Tesla, vagy ennél kisebb legyen. A prosztetikus vagyis mű szívbillentyűk „MR biztonságos” címkével vannak ellátva. Néhányon „MR feltételes” címke szerepel. Ezek általában szintén biztonságosak. A beültetett szívbillentyűvel élő betegek beszéljenek orvosukkal az MR képalkotó vizsgálat előtt.

Az állandó pacemaker-ek és beültethető cardioverter defibrillátorok (ICD-k) ferromágneses elemeket tartalmaznak. Az MR képalkotó eljárás elmozdíthatja az eszközt és megzavarhatja annak elektronikus működését. Még ha esetenként az ilyen eszközökkel élő betegeknél biztonságosan végezték is el a képalkotó eljárást, a pacemaker-rel vagy cardioverter defibrillátorral élő betegeknél ne alkalmazzák az MR vizsgálatot.

Amennyiben mindenképpen el kell végezni a diagnosztikus vizsgálatot, csak az igen nagy tapasztalattal bíró MR képalkotó és kardiális elektrofiziológiai (pacemaker és defibrillátor implantációs) központokban kerüljön rá sor.

A szívbillentyű-csere, vagy koszorúsér bypass miatt nyitott szívműtéten átesett betegek mellcsontját fémvarratokkal fogták össze. Ezek általában MR képalkotás szempontjából biztonságosnak tekinthetők. A mellcsont fémvarratok, pacemaker-ek és a cardioverter defibrillátorok azonban befolyásolják a létrehozott kép minőségét.

________________________________________________

Dr Seidner Judit
belgyógyász, kardiológus szakorvos