fbpx

Milyen tünetekkel forduljunk kardiológushoz?

Magyarországon a vezető halálokok valamely szív-, érrendszeri megbetegedésre vezethetők vissza, legfőbb kockázati tényezők a magas koleszterinszint, mozgásszegény életmód, és a dohányzás.

A panaszok önmagukban nem biztos, hogy szív-, érrendszeri megbetegedésre utalnak, azonban több tünet együttes jelentkezése igazolhatja a betegség meglétét. Amennyiben az alábbi tünetek közül valamelyiket tapasztalja, érdemes mielőbb orvoshoz fordulni és kivizsgáltatni a panasz okát.

  • Fájdalom: a mellkasi fájdalom, vagy más néven angina pectoris, a szív elégtelen vérellátása következtében alakul ki. A koszorús erek szűkületét általában érelmeszesedés okozza, az erek átjárhatósága emiatt csökken. A beszűkült erekben a vér nem tud megfelelően keringeni, ezáltal a környező szövetek és sejtek nem jutnak oxigénhez és tápanyaghoz. A szövetek elégtelen anyagcsere működése okozza az izomgörcsöt és a fájdalmat.

  • Nehézlégzés: a szívelégtelenség jellemző tünete, melyet a tüdőben felgyűlt folyadékgyülem okoz. Eleinte aktív, fizikai tevékenység közben jelentkezik, később viszont már fekvő testhelyzetben is fellép.

  • Heves szívdobogás: a szapora szívverés (tachycardia) a szívritmuszavarra utaló jel. Társulhat hozzá szédülés, verejtékezés, gyengeségérzet is.

  • Lábdagadás: a szövetközi folyadék felhalmozódását ödémának hívjuk, leggyakrabban a lábat érinti. Amennyiben a szív pumpafunkciója nem működik megfelelően, a vénákban pang a vér és fokozódik a nyomás. A megnövekedett nyomás hatására folyadék préselődik a környező szövetekbe, melynek hatására feldagad a láb.

Amennyiben úgy érzi, hogy a felsorolt tünetek közül egyszerre több is jelentkezik, mielőbb keresse fel orvosát a súlyosabb következmények elkerülése végett. A szív-, érrendszeri betegségek sokszor életmódváltással megelőzhetőek lennének. A rendszeres testmozgás, egészséges táplálkozás, (pl. zsíros ételek kerülése), a dohányzás mellőzése hozzájárul az egészség hosszantartó megőrzéséhez.