fejfájás, stroke, migrén és szívproblémák

Egy új tanulmány szerint az aurás migrén növeli az iszkémiás stroke kockázatát, ezen belül pedig kifejezetten a kardioembóliás típus előfordulásának valószínűségét.

Az aurás migrén és a stroke fokozott kockázatának kapcsolata önmagában nem jelent újdonságot, arra azonban most derült először fény, hogy ez a kockázatemelkedés nem érinti a stroke összes típusát. Az eredmények alapján érdemes fokozottan odafigyelni akkor, amikor a neurológus szakorvos megállapítja, hogy aurás vagy nem aurás migrénről van-e szó egy betegnél.

1987 és 2012 között az adatok alapján összesen 817 esetben fordult elő iszkémiás stroke, amelyek 51%-a trombotikus (az artériát helyben képződő vérrög zárja el), 27%-a kardioembóliás (szíveredetű), 22%-a pedig lakunáris (az agyi kiserek elzáródása által okozott) stroke volt. Azoknál, akiknél aurás migrén volt jelen, két és félszeres eséllyel jelent meg iszkémiás stroke, mint azoknál, akiknek aura nélküli migrénjük volt. Az aurás migrén ezen belül a kardioembóliás stroke kockázatát növelte a leginkább (több, mint a háromszorosára), valamivel kevésbé (a kétszeresére) pedig a trombotikus stroke előfordulását is. A lakunáris stroke előfordulásával viszont semmilyen összefüggés nem volt kimutatható.

Mi a kardioembóliás stroke?

Amikor kardioembóliás stroke-ról beszélünk, mindig szíveredetű stroke-ot értünk alatta. Előfordulhat ez például olyan betegeknél, akiknek pitvarfibrillációja vagy szívelégtelensége van, esetleg vérrög alakult ki a szívükben. Az összes ilyen esetben kardioembóliás stroke-ról van szó” – mondja dr. Sen. „Eredményeink azt mutatják, hogy a stroke megelőzése szempontjából fontos jelentősége van annak, hogy egy migrén esetében diagnosztizálják-e az aurát is, vagy sem.”

„Sokszor felmerült már a kérdés, hogy az aurás migrénnel küzdőket kezeljük-e úgy, mint akik a stroke szempontjából kiemelten veszélyeztetettek – például, hogy adjunk-e nekik napi szinten aszpirint. Erre továbbra sincs válasz, ezért el lehetne végezni a jövőben egy olyan tanulmányt, amelyben az aurás migrénnel küzdőket két csoportra osztanánk: az egyik csoport naponta szedne be egy aszpirint, a másik pedig naponta egy aszpirint és egy sztatint. Ezt a két csoportot egy harmadik, semmilyen gyógyszert nem szedő migrénes csoporttal összehasonlítva láthatóvá válna, hogy nyújtanak-e ezek a gyógyszerek valamilyen védelmet a betegek ezen alcsoportjában a stroke ellen” – idézi a MedScape Brian Silver, az Amerikai Stroke Társaság szóvivőjének gondolatmeneté

Souvik Sen neurológus és munkatársai a 2016-os Nemzetközi Stroke Konferencián mutatták be eredményeiket: összesen mintegy 13.000, 45 és 64 év közötti felnőttet vizsgáltak, hogy kiderítsék, a stroke pontosan mely típusai fordulnak elő valószínűbben azoknál, akik aurás migrénnel küszködnek. A vizsgálati alanyok eredetileg egy az érelmeszesedés kockázati faktorait elemző, régóta zajló vizsgálat résztvevői voltak, és közülük 12,7% számolt be migrénes fejfájásról. Ezen alcsoporton belül 29% volt azoknak az aránya, akiknek aura is társult a migrénjéhez.