Áttekintés

A koleszterin a vérben található viaszos anyag. A szervezetnek szüksége van koleszterinre az egészséges sejtek felépítéséhez, de a magas koleszterinszint növelheti a szívbetegség kockázatát.

Magas koleszterinszintekkel zsíros lerakódások alakulhatnak ki az erekben. Végül ezek a lerakódások növekednek, megnehezítve a vér áramlását az artériákon. Időnként ezek a lerakódások hirtelen eltörhetnek, és vérrögöt képezhetnek, ami szívrohamot vagy stroke-ot okozhat.

A magas koleszterinszint örökölhető, de gyakran az egészségtelen életmódválasztás eredménye, tehát megelőzhető és kezelhető. Az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás és néha a gyógyszeres kezelés segíthet csökkenteni a magas koleszterinszintet.

Tünetek

A magas koleszterinszintnek nincs tünete. Megállapításának egyetlen módja a vérvizsgálat.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Forduljon orvosához a koleszterinteszt elvégzése céljából. Azokat a gyermekeket és fiatal felnőtteket, akiknél nincs jelen a szívbetegség kockázati tényezője, általában egyszer tesztelik 9 és 11 év között, majd ismételten 17 és 19 év között. A szívbetegség kockázati tényező nélküli felnőtteknél a vizsgálatot általában 1-2 évente kell elvégezni.

Ha a vizsgálati eredmények nem esnek a kívánt tartományba, orvosa gyakrabban végzendő méréseket javasolhat. Ugyancsak gyakrabban kell elvégezni a vizsgálatot, ha a családban már előfordult magas koleszterinszint, szívbetegség vagy egyéb kockázati tényezők vannak jelen, mint például dohányzás, cukorbetegség vagy magas vérnyomás.

Okok

A fehérjékhez kapcsolódó koleszterint a véráram szállítja. A fehérjék és a koleszterin kombinációját lipoproteinnek nevezik. Különböző típusú koleszterin létezik:

  • Kis sűrűségű lipoprotein (LDL). Az LDL vagy “rossz” koleszterin, a koleszterinrészecskéket szállítja. Az LDL koleszterin felhalmozódik az artériák falaiban, keményíti és szűkíti azokat.
  • Nagy sűrűségű lipoprotein (HDL). A HDL vagy a „jó” koleszterin felveszi a felesleges koleszterint, és visszajuttatja a májba.

A lipidprofil része a trigliceridszint mérése is. A magas trigliceridszint is növelheti a szívbetegség kockázatát.

Az ellenőrizhető tényezők – mint mozgásszegénység, az elhízás és az egészségtelen étrend – hozzájárulnak a magas koleszterin- és az alacsony HDL- koleszterinszinthez. A befolyásolhatatlan tényezők is szerepet játszhatnak. Például genetikai adottságok megakadályozhatják, hogy a sejtek hatékonyan távolítsák el az LDL koleszterint a vérből, valamint a máj nagyobb koleszterin termelését válthatják ki.

Kockázati tényezők

A rossz koleszterin kockázatát növelő tényezők a következők:

  • Helytelen étkezés. 

Az állati termékekben lévő telített zsírok és a transzzsírok fogyasztása, amelyeket néhány kereskedelemben kapható süteményben és kekszekben, valamint a mikrohullámú sütőben kipattogtatható kukoricában is található, emeli a koleszterinszintet. A magas koleszterinszintű ételek, például a vörös hús és a teljes zsírtartalmú tejtermékek szintén növelik a koleszterinszintet.

  • Elhízás. Ha a testtömeg-index (BMI) 30 vagy annál nagyobb, akkor fennáll a magas koleszterinszint kockázata.
  • Mozgáshiány. A testmozgás elősegíti a szervezet HDL vagy “jó” koleszterinszintjének növelését, miközben növeli az LDL-t vagy a “rossz” koleszterint alkotó részecskék méretét, ami csökkenti annak káros hatását.
  • Dohányzás. A dohányzás károsítja az erek falait, ezzel elősegítve a zsírlerakódások felhalmozódását. A dohányzás csökkentheti a HDL vagy “jó” koleszterin szintjét is.
  • Életkor. Mivel a test kémiája megváltozik az öregedéssel, a magas koleszterinszint kockázata növekszik. Például, az életkor növekedésével, a máj kevésbé lesz képes eltávolítani az LDL koleszterint.
  • Cukorbetegség. A magas vércukorszint hozzájárul a nagyon alacsony sűrűségű lipoproteinnek (VLDL) nevezett veszélyes koleszterin növeléséhez és az alacsonyabb HDL koleszterin szintjének csökkentéséhez. A magas vércukorszint károsítja az artériák nyálkahártyáját is.

 

Szövődmények

Ateroszklerózis kialakulása 

A magas koleszterinszint veszélyes koleszterin- és egyéb lerakódást okozhat az artériák falán (atherosclerosis). Ezek a lerakódások (plakkok) csökkenthetik az artériákon áthaladó véráramlást, ami szövődményeket válthat ki, mint például:

  • Mellkasi fájdalom. Ha a vérrel ellátott artériákat (koszorúér-artériákat) érinti, mellkasi fájdalom (angina) és a koszorúér-betegség tünete jelentkezhet.
  • Szívroham. Ha a plakkok elszakadnak vagy megrepednek, a plakk-repedés helyén vérrög képződhet – blokkolva a vér áramlását, vagy kiszabadulva, elzárhatja az artériát. Ha a szív egy részének vérellátása megáll, szívroham következik be.
  • Stroke. A szívrohamhoz hasonlóan stroke fordul elő, amikor egy vérrög blokkolja a vér áramlását az agy egy részéhez.

Megelőzés

Ugyanazok, a szív tekintetében egészséges életmód-változtatások, amelyek csökkenthetik a koleszterinszintet, megakadályozhatják, a koleszterinszint elsődleges kialakulását. is. A magas koleszterinszint megelőzése érdekében fontosak a következők:

  • Alacsony sótartalmú étrend, amely hangsúlyozza a gyümölcsöket, zöldségeket és a teljes kiőrlésű gabonákat;
  • Az állati zsírok mennyiségének korlátozása, a jó zsírok használata;
  • Fogyás és az egészséges testsúly fenntartása;
  • Leszokás a dohányzásról;
  • Fizikai gyakorlatok végzése naponta, legalább 30 percig;
  • Mérsékelt alkoholfogyasztás vagy tartózkodás a fogyasztásától;
  • A stresszhelyzetek kezelése.
    _______________________________________________________________

A ma elfogadott nézet szerint betegek esetében minél alacsonyabb a koleszterin, annál jobb. Másrészt más az elérni kívánt koleszterinérték egy egyébként egészséges, de magas koleszterinértékkel rendelkező személy esetében, mint a veszélyeztetett, vagy a stroke-on, infarktuson átesett betegnél. A megfelelő gyógyszerelés, és ehhez kapcsolódóan a gyakori és szakszerű orvosi kontroll a tartós eredményesség záloga.

 

Dr. Seidner Judit

belgyógyász-kardiológus