Egy nemrég lezárult vizsgálatban az obstruktív alvási apnoeban (OSA) szenvedő betegeket eltérő tüneteik alapján csoportosították. A tünetek egyikeként megjelenő túlzott nappali álmosság valamint a szív- és érrendszeri betegségek között szoros összefüggést találtak.

Az OSA növeli a magas vérnyomás kockázatát

Az obstruktív alvási apnoe, valamennyi alvási apnoe között a leggyakoribb. Ilyenkor a levegő áramlása a légutakban periódusosan megakad alvás közben.
Amikor ezek a légzési szünetek jelentkeznek, a vér oxigénszintje kórosan alacsonnyá válik. A periodusosan visszatérő alacsony oxigénszintek alvás közben károsíthatják a szívellátást biztosító ereket. A tünetek közé tartozik a horkolás, a nappali álmosság, a koncentrálási nehézségek és a magas vérnyomás. Csak az Egyesült Államokban több mint 18 millió felnőtt küzd az alvási apnoe-val. Kezelés nélkül az apnoe különböző szövődményhez vezethet, amelyek egyike a szív- és érrendszeri betegség.

Alvási apnoe és kardiovaszkuláris problémák

A magas vérnyomásban szenvedők mintegy 30 százalékánál jelentkezik az OSA. Fordítva, az OSA esetében 50%-os esélye van a magas vérnyomás kialakulásának. A kutatók előtt azonban az egyelőre még tisztázatlan, hogy az OSA-val élők miért hajlamosabbak szívbetegség kialakulására. Az alvási apnoe továbbá korlátozhatja az emlékezőképességet is.

A légzési szünetek alatt a szív gyorsabban ver, megemelkedik a vérnyomás. A súlyos OSA szivnagyobbodást is okozhat. Ha ez bekövetkezik, a szív kevesebb oxigénhez jut, és csökken a működési hatékonysága.

Az OSA-val élő személyeket vizsgáló tanulmány eredményeit nem rég közölték az American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine-ben.

Fokozott álmosság: a kockázat markere?
A vizsgálatban résztvevőket az általuk közölt tünetek szerint a négy OSA altípusba sorolták: problémás elalvás és alvás, horkolás, fáradtság, álmos vezetés, alvászavar, valamint enyhe és fokozott álmosság. A vizsgált résztvevők négy altípusát a következő tünetek alapján határozták meg:

  • alvászavar
    kevés tünet
    mérsékelt álmosság
    fokozott álmosság

A tanulmány több mint 1.000 felnőtt adatait elemezte, akik közepes vagy súlyos OSA-val rendelkeztek (esetükben legalább 15 légzési szünet v. légzés csökkenés fordult elő alvás során). A résztvevőket kb. 12 évig követték figyelemmel.
A sokrétű vizsgálatok igazolták, hogy a mérsékelten súlyos és súlyos OSA betegek a tüneteik alapján meghatározott altípusokba kategorizálhatóak.
Egyértelművé vált, ami ezidáig nem volt ennyire nyilvánvaló: ezek az altípusok különböző klinikai következményekkel néznek szembe, különösen a jövőbeni kardiovaszkuláris kockázatok tekintetében.
___________________________________________________________________
Obstruktív alvási apnoénál a tüneteket a hálótárs észleli, aki hallja párja horkolását. Ennek során – amikor a horkolás abbamarad – azt látja, hogy társa mellkaskosara megemelkedik, de mégsem vesz levegőt. Ha ez 3-4 percig így maradna, akkor az érintett meg is fulladna. Oxigénhiány miatt csak azért nem halnak meg a betegek, mert az agy érzékeli a bajt, és mielőtt a halál bekövetkezne, megszakítja a mélyalvást, és felületes alvásra téríti át a szervezetet. Ebben az állapotban az agynak már van módja áramot adni az izmoknak, majd a garatot széthúzó izmok aktiválásával megszünteti a garat elzáródását. Ekkor az alvó egy hatalmas horkantással, majd egy óriási légvétellel rendezi az oxigénhiányt. Pár légvétel után a vér oxigénszintje teljesen rendeződik. Ekkor az agy újból mélyalvásba küldi vissza a szervezetet – a folyamat pedig kezdődik elölről.

Ha a betegség súlyos formáját nem kezelik, akkor a statisztikák szerint felére csökken a várható élettartam. Ennek oka, hogy ilyenkor nagyon gyakori az éjjel induló stroke és szívritmuszavar. Súlyos problémát okozhat az is, hogy éjjel folyamatosan magas a vérnyomás. Számottevő gondot okoz önmagában az éjjeli fulladás és alvászavar is. Ennek hatása komoly nappali kognitív zavart okozhat, amely mérhető a figyelemben, a memóriában és a fáradékonyságban is. Ha az érintett kismama, akkor a nála jelentkező apnoe a magzatban is oxigénhiányos állapotot okoz.

Dr. Seidner Judit
belgyógyász- kardiológus