Az egészséges életmód részét képezi a rendszeres étkezés, ennek időzítése, valamint gyakoriságának megtervezése, ezáltal csökkentve a szívbetegség, cukorbetegség és stroke kockázatát az American Heart Association Circulation nevű kiadványa által közölt új tudományos közlemény szerint.
Az American Heart Association (AHA) új közleményében áttekintést ad a jelenlegi tudományos eredményekről. Azt állítják, hogy az étkezés időzítése és gyakorisága befolyásolhatja az egyén szívroham és stroke kockázati tényezőit, valamint szív- és érrendszeri állapotát.
A kutatási eredmények bizonyítják, a felnőttek étkezési és nassolási szokásai az elmúlt 40 évben megváltoztak. A nők esetében az ételekből származó energia bevitel 82 százalékról 77 százalékra csökkent, míg a nassolásból származó energiabevitel 18%-ról 23%-ra nőtt. Hasonló trendeket állapítottak meg a férfiak esetében is. A hagyományos napi háromszori főétkezés mintájának követése is csökkent mind a férfiak, mind a nők esetében. Az amerikaiak között szokássá vált bármikor enni a nap huszonnégy órájában, az étkezés rendszeres időzítése helyett.
„Az étkezési időzítés befolyásolhatja az egészségi állapotot a szervezet belső órájára gyakorolt hatásával”, mondja Marie-Pierre St-Onge, Ph.D., az étkezési orvostan professzora és az írócsoport elnöke a Columbia Egyetemen (New York City).
A rendszeresen fogyasztott reggeli segítheti a krónikus betegségek megelőzését
A reggelit gyakran úgy említik mint, „a nap legfontosabb étkezését”, ugyanakkor a kutatások szerint az USA-ban a felnőttek 20-30 százaléka kihagyja a reggelit. A reggeli fogyasztásának csökkenése kapcsolatba hozható az elhízási ráták emelkedésével, továbbá, a reggeli kihagyását összefügghet a kardiovaszkuláris betegség nagyobb kockázatával, a 2-es típusú cukorbetegséggel és más krónikus betegségek kialakulásával is.
Az AHA kutatói állítják, ha a felnőttek a minden nap fogyasztanának reggelit, akkor a glukóz és inzulin anyagcseréjével kapcsolatos panaszok előfordulása csökkenne. Továbbá, kijelentik, a reggeli fogyasztására vonatkozó átfogó étrendi tanácsadás segíthetné egész nap folyamára az egészséges étrendi szokások kialakítását.
Ha az étkezések időzítésének és gyakoriságának élettani hatásait vizsgáljuk, akkor fontos kiinduló szempont lehet az USA-ban általános “elhízás járványa”. Az étkezési szokásaink megváltoztatásakor érdemes törekednünk arra, hogy a napi energiabevitel rendszeres legyen (azaz nagyjából ugyanolyan időközönként étkezzünk), és a kalóriamennyiség legnagyobb részét a nap korai szakaszában fogyasszuk el, mert ez pozitív hatást mutatott a szívbetegség, cukorbetegség és testsúlynövekedés kockázati tényezői vonatkozásában.
Az étkezés gyakoriságával és időzítésével foglalkozó iránymutatások segíthetnek az étrendünk kialakításában, anélkül, hogy a súlyveszteség elősegítése érdekében korlátozni kelljen a kalóriabevitelt.
Az étkezések időzítésének betegségkockázatra gyakorolt hatásai megerősítését illetően azonban még további, kiterjedtebb tanulmányokra lenne szükség. A megállapítás tartalmazza, hogy bár a kutatás eredménye szerint van kapcsolat az étkezési szokások és a kardiovaszkuláris egészség között, jelenleg még nincs elég bizonyíték arra, hogy egyes étkezési formák jobb és hosszan tartó előnyöket idéznek elő.
—
A cikk célja tehát, hogy összefoglalja az étkezések formai oldalának kihatásait egészségi állapotunkra. Természetesen az étkek helyes megválasztása egy másik terület igen kiterjedt témaköre. Ami kapcsolható az étkezések formai kérdéseihez rendszeresség, gyakoriság), az a főétkezések közötti nassolás rossz szokásának leküzdése. A legtöbb túlsúlyos ember próbálja legyűrni ezt a mindenképpen káros szenvedélyt, sajnos sokszor eredménytelenül. Pár szem gyümölcs, pár gerezd alma, nem borítja fel a főétkezések rendszerét, ezt gyermekeinek is kellő időben meg tanítanunk. Továbbra nagyon fontos az étkezéshez kapcsolódóan az orvos által, speciális szervi betegség esetére előírt diéta (fehérje, szénhidrát diéta, stb.) szigorú betartása.
Dr. Seidner Judit
kardiológus-belgyógyász