Az alvás kritikusan fontos eleme az emberi létezésnek. Az emberek átlagosan életük mintegy 25-35 %-át töltik alvással. Az alvás teszi lehetővé mind a test mind az agy pihenését és felépülését a mindennapi élet okozta stresszből. Jelentőségéből következően, a zavart alvás számos egészségügyi problémát okozhat, és ha kezeletlen marad, végzetes következményekkel járhat.
A magasabb alvásigény
Egy téves felfogás szerint létezik egy, a szervezet által igényelt, pontosan meghatározható alvásmennyiség. Az alvás szükséges időtartama változhat: egyeseknek mindössze öt óra alvás elegendő, mások kilenc óra alvást igényelnek az optimális működéshez. Továbbá nem csak a túl kevés, de a túl hosszú alvásidő is problémákat okozhat. (Ugye, ezt mi is érezzük, ha túl sokat alszunk a hétvégéken?) Míg azt gondolhatjuk, a szokásosnál több alvás után az ember kipihentnek érzi magát, az extra 2-3 óra alvás valójában a részegséghez hasonló érzést és fáradtságot okozhat. Migrénben szenvedő betegeknél mind a túl kevés, mind a túl sok alvás több migrénes rohamot idéz elő. Alváshigiénia szempontjából a délutáni szendergés is hátrányos lehet, mert az aznapi alvás zavarát eredményezheti.
Minőség és nem csak mennyiség
Megfelelő alvásmennyiség esetén is lehet rossz az alvás minősége. Az alvás megszakítása megtördelheti az alvást. Elvehet egy órát annak pihentető ciklusából, amikor valaki a megszakítás után visszaalszik. Egy további megszakítás a mélyalvási ciklus elérése előtt, még egy késést okoz a ciklusban. Azoknak, akik éjszaka sokszor felébrednek, lehet olyan éjszakájuk, amelyben nincs mély, pihentető alvás. A nem elégséges alvásmennyiség és/vagy minőség jelentős nappali álmosságot (elalvás olvasás, vagy még vezetés közben is), krónikus fáradtságot, fejfájást, hangulati zavarokat, ingerlékenységet, memóriazavart és kognitív diszfunkciót okozhat.
Vizeletprobléma
Amikor az alvásmegszakításról beszélünk, sok beteg arról számol be, fel kell kelnie a mosdó használata miatt, ami igen gyakori jelenség, különösen idősebb betegeknél. Valójában ezeket a panaszokat nem a hólyag okozza, hanem a spontán felébredés. Miután felébrednek, azt gondolják: „Tele lehet a hólyagom, nyilván ezért ébredtem fel.” Ha az orvos a folyadékbevitel csökkentését javasolja, a panasz jellemzően akkor is fennáll: többnyire ugyanannyiszor felébred a beteg az éjszaka folyamán.
Az alvási apnoe
Az alvási apnoé szó szerint az alvás közbeni légzéskimaradást jelenti. Ennek következtében az agy pár pillanatig esetenként fulladást él át. A hangos horkolás során a horkoló levegőért kapkod, miután az agy nem jut elég oxigénhez. Az alvási apnoé megszakítja mind az alvó, mind ágypartnere alvását.
A nem elégséges alvás olyan, mint az alkohol. A 20-as éveinkben 6 doboz sör elfogyasztása keserves reggelhez vezet, de ennek a mennyiségnek a teljes kiheverése az 50-es éveinkben már egy hetet igényel. Ugyanígy, a 20-as években az alvás nélküli éjszakázást naponta sokkal könnyebb elviselni, mint az 50-es éveinkben. Azt mondják, a fiatal agy rugalmasabb és ellenállóbb a mérgezéseket tekintve, így az alkoholfogyasztás és alvászavar esetében, mint későbbekben az élet folyamán.
Ha a javulás a felfájás, hangulat, energia memóriahanyatlás és észlelés terén nem eléggé motiváló, elmondom, hogy a kezeletlen alvási apnoé a stroke, szívroham és demencia (agykárosodás) magasabb kockázatához vezet. Ez általában már felhívja az emberek figyelmét és csökkenti az olyan sebészi beavatkozás szükségességét, mint a „férjeltávolítás”, ahhoz, hogy az álmatlanságban szenvedő feleségnek jó éjszakai alvásban legyen része és kevesebbet szenvedjen a fejfájástól.
Néhány gondolat a fenti cikkhez:
Életünk csaknem egyharmadát töltjük alvással. Az alvás zavarai jelentősen rontják az életminőséget, negatívan befolyásolják a társas kapcsolatokat, a munkabírást. Alvásunk mélysége nem állandó, közben jellemző fázisok követik egymást. Ezeket a fázisokat két nagy csoportba lehet osztani, az agy EEG-vel történő vizsgálat közbeni működése alapján: a non-REM és REM alvás. A non-REM alvás teszi ki az alvásidő 80 százalékát, és több szakaszra osztható: 1. stádium a szendergés, mely az alvás 5-10%-át jelenti. A 2. stádium a felületes alvás, mely az alvási idő 50%-a. A 3. fázist közép mély alvásnak nevezzük, mely az alvásidő 5-10%-át teszi ki. A 4. fázis a mély alvás, mely felnőttekben az alvási idő 15-20%-át alkotja, gyermekekben többet, időskorban sokkal kevesebbet.
Az alvási apnoe, bekövetkeztekor a légutak időről-időre elzáródnak. A betegségnek igen komoly szív- és érrendszeri következményi lehetnek. Alvási apnoé-ban szenvedő betegek gyakran nincsenek tudatában annak, hogy alvásuk szaggatott.
Megelőzhető az alvási apnoé az alábbi tanácsok betartásával.
- Aludjon az oldalán vagy a hasán, ne a hátán!
- Használjon fiziológiás sóoldat tartalmú orrsprayt az orrjáratok szabadon tartására!
- Fogyjon le, ha túlsúlyos! A testsúlyfölöslegből egy kis mennyiség leadása is csökkentheti a garat szűkületét.
Dr. Seidner Judit
Belgyógyász kardiológus