A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint Magyarországon majdnem minden második ember halálát valamely szív- és érrendszeri betegség okozza. Leggyakoribb kockázati tényező a túlsúly, a magas koleszterin szint, mozgásszegény életmód, helytelen táplálkozás. Ezen tényezők fokozzák az erek állapotának romlását (pl.érelmeszesedés), mely döntően befolyásolja a helyes szívműködést.
Leggyakoribb szív és érrendszeri megbetegedésre utaló panaszok a nehézlégzés; mellkasi diszkomfort érzés; szorító fájdalom, mely kisugárzik a vállba; verejtékezés.
Amennyiben hasonló tünetei vannak, ajánlott háziorvoshoz fordulni, aki felállítja a diagnózist különböző vizsgálatok segítségével, illetve a betegség súlyosságától függően továbbirányítja kardiológushoz.
Kardiológiai vizsgálatok
24 órás vérnyomásmérés (ABPM)
Magas vérnyomás gyanúja esetén alkalmazott leggyakoribb vizsgálati módszer. A készülék egy mandzsettából, illetve a mandzsettához rögzített eszközből áll. A mandzsetta a felkaron van elhelyezve, mely 24 órán keresztül, nappal és éjszaka egyaránt, meghatározott időközönként méri a vérnyomást. A 24 óra leteltével kapjuk meg a mérési átlagot.
Szívultrahang (echokardiográfia)
Szívultrahang során a kardiológus megállapítja a kamrák és pitvarok méretét, a szívbillentyűk megfelelő mozgását. A szívizom állapotát mutatja, ezáltal meghatározható az izom rugalmassága, kontrakciós ereje.
EKG (elektrokardiográfia) vizsgálat
A szív ingerképzését vizsgálja, felfedezhető általa a ritmuszavar, ingervezetési zavar, szívmegnagyobbodás, szívizom károsodás.
A test különböző pontjain (mellkas, végtagok) elektródákat helyeznek el, a felfogott elektromos jeleket az EKG készülék rögzíti, melynek eredménye az ingerek által megrajzolt EKG görbe.
Terheléses EKG
A vizsgálat során a páciens futópadon vagy kerékpáron történő terhelése történik. A rögzített EKG jelek alapján kimutatható, hogy a panaszokat a koszorúerek megbetegedése okozza e.
Szívkatéterezés
A koszorúerek állapotát legpontosabban meghatározó kardiológiai vizsgálat. Az eljárás során egy katétert vezetnek be valamely vénába vagy artériába, majd a koszorúerekbe festéket fecskendeznek. Röntgenfelvétel segítségével pontosan láthatóak a megfestett területek, kiderítve ezáltal az erek falának elváltozásait.