Amit ebben a témában tudunk, így foglalható össze: a legtöbb esetben napi egy db tojás fogyasztása nem emeli a szívroham, stroke, vagy más típusú kardiovaszkuláris betegség kockázatát. Nem több, mint heti három tojás fogyasztása a legmegfelelőbb a cukorbetegség, meglévő fokozott szívbetegség-kockázat (dohányzás), vagy már fennálló szívbetegség esetén.
Határozottan nem ezt hallottam a szüleimtől, sem az orvosi egyetem tanáraitól. Úgy tudtuk, a tojássárgája sok koleszterint tartalmaz, és a magas LDL (rossz) koleszterin szint a vérben növeli a kardiovaszkuláris betegség kockázatát. Így hát logikusnak tűnt a koleszterinszint emelkedését elkerülni az étkezésben.
Ugyanakkor, az elmúlt években végzett kutatások szerint a szervezetünkben lévő koleszterin nem az elfogyasztott ételekből származik, hanem a máj által termelődik. A májat elsősorban a telített zsírok és a transz zsírok stimulálják a koleszterin termelésére, nem pedig az étrendben lévő koleszterin. Egy nagyméretű tojás telített-zsír tartalma csekély, mindössze 1,5 gr. Ugyanakkor a kutatások megerősítették, hogy a tojás számos egészséges tápanyagot tartalmaz, mint például a lutein és zeaxanthin nevű antioxidánsok, melyek jók a szemre; cholin, amely jó az agy és az idegek számára, valamint különféle vitaminok (A. B és D). Valójában egy nagyméretű tojás 270 nemzetközi egység (IU) A vitamint és 41 IU D vitamint tartalmaz, és mintegy 6 gr protein és 72 gr kalóriatartalma van.
A Harvard Medical School, évtizedeken keresztül folytatott, több ezer személy bevonásával készített kutatásai bebizonyították, hogy napi egy tojás fogyasztása a legtöbb ember számára biztonságos. A résztvevők rendszeresen küldött jelentésekben számoltak be az általuk fogyasztott ételekről, és egészségi állapotukról. Az említett tanulmányok nem állapítottak meg magasabb szívroham-, stroke-, vagy kardiovaszkuláris betegség-kockázatot napi egy tojás fogyasztása esetén.
Természetesen sokat számít, hogy mit eszünk a tojáshoz. Például a vajban lévő telített zsírok, a sajt, szalonna, kolbász, sütemény, vagy lángos például sokkal fokozottabban növelik a koleszterinszintet, mint a tojás. Továbbá, a fehér pirítós kenyérben, tésztákban, hasábburgonyában és rösztiben lévő finomított „rossz szénhidrátok” szintén fokozott kockázatot jelenthetnek a szívbetegség, stroke és más kardiovaszkuláris betegség vonatkozásában.
____________________________________________________________
A tojásfehérje teljes biológiai értékű fehérjéket tartalmaz, ami azt jelenti, hogy megtalálhatók benne azok a fehérje alapelemek (aminosavak), amelyeket az emberi szervezet nem tud előállítani.
A tojás mind fiatal korban, mind a kor előrehaladtával fontos szerepet játszik elsősorban a memória állapotának fenntartásában.
A lutein és a zeaxantin pedig az időskori érzékszervi működések megőrzésében játszanak jelentős szerepet. Gátolják a hallás- és látásromlást, valamint a fokozott vérrögképződést, ugyanakkor alkalmasak az időskori leépülési folyamatok lassítására is.
A tojás nagyfokú emészthetősége és koncentrált tápanyagtartalma értékes tápanyag-forrássá teszi azok számára is, akik valamilyen betegségből épülnek fel.
Dr Seidner Judit
belgyógyász, kardiológus szakorvos